GYÜLEKEZET.
GYÜLEKEZET. Görög eredetije az »ekklésia«, jelentése: »kihívottak közössége«. A régi Görögországban az ekklésia valamilyen politikai közösség összegyűlt polgárait jelentette. A görög ÓSZ-ben ekklésia a héber »káhál« szó fordítása, magyarul: »összehívás, összegyülekezés« (5Móz 23,2; 1Sám 19,20; 2Krón 20,5; Zsolt 149,1; Ezsd 10,8). Jelenti egyrészt Izráel népének összességét, mint Isten népét, másrészt olyan emberek összejövetelét, akiket bizonyos célra hívtak egybe (1Kir 8,65). Olykor az egész nép gyűlését jelenti, máskor csak egy-egy részének összejövetelét (4Móz 16,3; 2Móz 12,6; 35,1; 3Móz 4,13). Az ÚSZ-ben jelenti a szó a különböző helyeken lakó hívők csoportjait (Csel 5,11; 8,1; Róm 16,1; 1Kor 1,2; 1Tesz 1,1), illetve valamennyi hívőt az egész világon egységben Jézus Krisztusban: Krisztus Gyülekezete (Jn 17,21). A gyülekezet elsősorban nem emberi alkotás (nem tévesztendő össze a népegyházakkal), hanem Urának, Jézus Krisztusnak (Mt 16,18) vagy az élő Istennek (1Tim 3,15) Gyülekezete. Ez Isten gyermekeinek a közössége, Jézus Krisztus teste (Róm 12,5; 1Kor 12,12; Ef 4,4.12.16).
