JÁFÓ
JÁFÓ (szépség, kedves; dísz; magaslat). Görögül »Joppé«-nak nevezik (Józs 19,46); régi, jól védhető város Palesztina tengerpartján, Jeruzsálemtől mintegy 52 km-nyire északnyugatra; Dán törzsének jutott osztályrészül; az Amarna-levelek is említik; Jeruzsálem tengeri kikötője. Itt támasztotta fel Péter Tábitát (Dorkást) a halálból (Csel 9,36kk.), és itt volt a látomása az égből alászálló edényről, telve tisztátalan állattal (Csel 10,1kk.; 11,5kk.); ma Jaffának nevezik.