JÁNOS: A JELENÉSEK KÖNYVE.
JÁNOS: A JELENÉSEK KÖNYVE. A Biblia utolsó könyve; az ÚSZ egyetlen kizárólagosan prófétai tartalmú könyve; a végső dolgokkal foglalkozik; a hagyomány szerint szerzője János (2), Krisztus apostola; Pátmosz szigetén keletkezett, ahol János hite miatt száműzetésben élt, vagy röviddel Néró halála (Kr. u. 68) után, vagy az 1. század vége felé; Ázsia, római tartomány hét gyülekezetéhez szól; célja, hogy a gyülekezetekben lévő visszás állapotokat megszüntesse, és előkészítse őket a rövidesen bekövetkező eseményekre. Felosztása: 1. Krisztus, gyülekezeteinek szigorú ítélőbírája (1–3); 2. a hét pecsét, a hét trombitaszó és a harag hét pohara; Isten ítélete a világ felett, amelyben a gonosz uralkodik (4–16); 3. győzelem a gonosz társadalom és vallás, valamint a gonosz uralma felett, amelyet Babilon leomlása és Krisztusnak a fenevad és seregei felett aratott győzelme ábrázol ki (17,1–21,8); 4. Isten városa: az örök cél népe számára (21,9–22,5); 5. zárószó, sürgető figyelmeztetés és meghívás (22,6–21).
