JERUZSÁLEM.
JERUZSÁLEM. Neve azt jelenti »a béke megalapozása«. Város, mintegy 50 km-nyire a Földközi-tengertől keletre, és 21 km-nyire a Holt-tengertől nyugatra; sziklás fennsíkon, kb. 765 m magasan épült, évi átlaghőmérséklete 18,8 °C; keleti részén található, Kidron völgye, nyugati és déli részén Hinnom völgye (gyehenna); egy további völgy átszeli a várost észak-déli irányban; a Kidron völgyétől keletre található a Gecsemáné kertje és az Olajfák hegye; a város vízellátása forrásokból és kutakból történik, melyeknek vizét a városon belül nagy tartályokban tárolják. A városon belül lévő dombok: a nyugati, a templomdomb, Ofel és Akra; a régi jebuzeus város egy hegyen épült, Ofeltól délre (Jeruzsálem délnyugati csúcsa) és kiterjedése 375×120 m volt (1Krón 11,4–8). A város falait több alkalommal is kiterjesztették észak és dél felé; mai falai alapjait Nagy Szulejmán rakta le (1542); a templom a Sion (I) hegyén állott (Mórija sziklája), amely azonos Melkisédek »Sálem«-jével (1) (1Móz 14,18; Zsolt 76,3). A város egyéb nevei. »Jebus« (Bír 19,10–11), Dávid és Sion városa (1Kir 8,1; 2Kir 14,20), Júda fővárosa (2Krón 25,28), Isten városa (Zsolt 46,5), »a nagy király városa« (Zsolt 48,3) és »szent város« (Neh 11,1). Jeruzsálem az ÓSZ szellemi középpontja és az ÚSZ Gyülekezetének kiindulópontja.
