JÓB
JÓB (a megtámadott, a gyűlölt, üldözött; a támadó, ellenség).
1.) Fő személye a hasonló nevű könyvnek, amely az ÓSZ tanító könyvei közé tartozik; ugyanakkor jelentős irodalmi remekmű; szerzője és keletkezési ideje ismeretlen; sok tudós úgy véli, hogy a salamoni korból származik; alapgondolata: Isten igazságossága az emberekkel való bánásmódjában. Felosztása: 1. előszó vagy bevezetés (1–2); 2. Jób panasza (3); 3. Jóbnak három barátjával folytatott beszélgetése (4–31); 4. Elihu (5) beszéde (32–37); 5. Isten szava (38–41); 6. Jób meghajlik Isten szava előtt, és helyreállíttatik (42).
2.) Lásd: JÁSUB (2).
1.) Fő személye a hasonló nevű könyvnek, amely az ÓSZ tanító könyvei közé tartozik; ugyanakkor jelentős irodalmi remekmű; szerzője és keletkezési ideje ismeretlen; sok tudós úgy véli, hogy a salamoni korból származik; alapgondolata: Isten igazságossága az emberekkel való bánásmódjában. Felosztása: 1. előszó vagy bevezetés (1–2); 2. Jób panasza (3); 3. Jóbnak három barátjával folytatott beszélgetése (4–31); 4. Elihu (5) beszéde (32–37); 5. Isten szava (38–41); 6. Jób meghajlik Isten szava előtt, és helyreállíttatik (42).
2.) Lásd: JÁSUB (2).
