KÁLEB
KÁLEB (eb, a harapós, elhárító, ugató, kiáltó; merész, heves).
1.) Jefunné (1) fia, Júda fejedelme, egyike a 12 férfinek, akiket Mózes az ígéret földjének kikémlelésére küldött (4Móz 13,7); ő Józsuéval (1) együtt jót tudott mondani arról a földről, ezért csak ők ketten mehettek be az ígéret földjére (4Móz 13–14; Józs 14–15).
2.) Júda dédunokája, Hecron (1) fia, (1) alatti nagyapja (1Krón 2,18.19.42), valószínűleg azonos az 1Krón 2,9-ben említett »Kélubai«-jal.
1.) Jefunné (1) fia, Júda fejedelme, egyike a 12 férfinek, akiket Mózes az ígéret földjének kikémlelésére küldött (4Móz 13,7); ő Józsuéval (1) együtt jót tudott mondani arról a földről, ezért csak ők ketten mehettek be az ígéret földjére (4Móz 13–14; Józs 14–15).
2.) Júda dédunokája, Hecron (1) fia, (1) alatti nagyapja (1Krón 2,18.19.42), valószínűleg azonos az 1Krón 2,9-ben említett »Kélubai«-jal.
