KEMENCE.
KEMENCE. Az első időkben a kemencék nagyon primitívek voltak, többnyire agyaggal kitapasztott lyukak a földben, amelyekben tüzet raktak; a kenyértésztát ebben helyezték el és sütötték meg; néha készítettek kemencét kőből, amelyből, amikor a kövek átforrósodtak, eltávolították a tüzet és úgy tették bele a kenyértésztát (Hós 7,4–7; Zsolt 102,4; Zak 12,6; Ézs 30,14). A Bibliában vagy fémek tisztítására szolgáló olvasztókemencét (Péld 17,3; Ez 22,22), vagy kenyér-sütőkemencét jelent (3Móz 2,4).
