KERUBOK
KERUBOK (nagy, hatalmas, megragadó, erősen tartott; bizalmas szolga). Ember vagy állatformájú mennyei teremtett lények, oroszlán-, bika-, ember- és sasarccal. A bűneset után Éden kertjének őrizői (1Móz 3,24); két arany kerub-alak volt a frigyláda tetején az engesztelés fedele fölött (2Móz 25,18–22). A szentély kárpitjába kerubok voltak belehímezve (2Móz 26,1), Isten a frigyláda kerubjai közt lakott (4Móz 7,89; 1Sám 4,4), rajtuk repült (2Sám 22,11). Salamon két kerub-alakot állíttatott fel a szentek szentjében (1Kir 6,23–28; 8,7; vö. még Jel 4,6.9).
