KÖRÜLMETÉLÉS.
KÖRÜLMETÉLÉS. A férfi hímtag előbőrének lemetszése, Istentől rendelt szertartás, mely jele az Ábrahámmal és annak utódaival kötött szövetségnek (1Móz 17,10). Ez a szövetség azt jelentette, hogy Ő az Istenük akar lenni, és hogy ők az Övéi; csak Őt imádják és Neki engedelmeskedjenek. Ezt a szokást Mózes a pusztában törvényben rögzítette (3Móz 12,3; Jn 7,22–23). Minden izráelita fiúgyermeket 8 napos korában körül kellett metélni. Más népek is gyakorolták ezt a szokást (egyiptomiak, arabok stb.). Az ősgyülekezet vonakodott attól, hogy a Krisztushoz megtért pogányokat körülmetélkedésre kényszerítsék (Csel 15,5; Gal 5,2).
