TÁNC.
TÁNC. Az öröm szokásos kifejezője, pl. születés vagy esküvő alkalmából (Jób 21,11; Jer 31,4; Mt 11,17; Lk 15,25); győzelem megünneplésekor (2Móz 15,20–21; Bír 11,34; 1Sám 18,6); Isten tiszteletére (2Sám 6,14; Zsolt 149,3). Gyakran erkölcstelen kicsapongás okozója (2Móz 32,19; Mk 6,22). Izráelben férfiak és nők nem táncoltak együtt, általában az asszonyok táncoltak. A férfiak egyedül (2Sám 6,14–16) vagy csoportokban (1Sám 30,16) táncoltak.
