TIZED.
TIZED. Az ember jövedelmének tized része, amelyet bizonyos állami vagy vallásos célokra félretesz; eredete ismeretlen, de már Mózes előtt előfordult, és Babilontól Rómáig gyakorolták; Ábrahám tizedet adott Melkisédeknek (1Móz 14,20; Zsid 7,2.6); Jákób (1) tizedet ígért Istennek (1Móz 28,22); Mózes törvénye tizedet írt elő a föld terméséből és a nyájból (3Móz 27,30–33); a papok és léviták támogatására, ill. eltartására szolgált, mert ezeknek nem volt saját birtokuk (4Móz 18,21–32); bizonyos alkalmakkor valószínűleg még külön tizedet is szedtek (5Móz 12,5–18; 14,22–29); a tized elmulasztása büntetéssel járt (3Móz 27,31; 5Móz 26,13–15); a farizeusok még a legegyszerűbb zöldségfélékből is megadták a tizedet (Mt 23,23; Lk 11,42).
