ÜDVÖSSÉG.
ÜDVÖSSÉG. Sátán bilincseiből való kiszabadulás; valamely látható bajtól való megmenekülés. Jelenti:
1.) a teljes folyamatot, amelynek során Isten megszabadítja az embert mindattól, ami megakadályozza, hogy az Ő teljes áldásában, s ezzel nagy és maradandó örömben legyen része;
2.) örömöt Istennek ilyen áldásai fölött, amelyek látható módon is kihatnak; az ÓSZ-ben megmutatkozhat abban, hogy valakit Isten megőriz a harcban való vereségtől (2Móz 15,2), a gondoktól (Zsolt 34,6), az ellenségektől (2Sám 22,36–38), az erőszaktól (2Sám 22,3); a gúnytól (Zsolt 57,4), a száműzetéstől (Zsolt 106,47), a haláltól (Zsolt 6,5–6) és a bűntől (Ez 36,29); ezeken kívül Istenről gyakran mint szabadítóról és üdvhozóról van szó (Ézs 43,3.11; Jer 14,8); az emberek részéről ezeknek legfontosabb feltétele az Istenben való bizalom. Az ÚSZ-ben az üdvösség jelenti a bűntől és annak következményeitől való szabadulást, amely lehetővé tesz egy új, Istentől rendelt életbe való belépést (újonnan születés), és amelyre Istennek emberré lett Fiába vetett hit által lehet eljutni (Jn 3,16; Ef 2,13–18); ez az üdvösség nemcsak Isten eljövendő ítéletétől való szabadulást jelenti, hanem a bűntől is, mint olyan hatalomtól, amely a megváltatlan ember életét meghatározza itt a földön (Róm 6); magában foglalja továbbá mindazokat a jótéteményeket, amelyeket a Krisztus váltsága által elnyerünk, mégpedig az újonnan születést (megigazulás, Isten gyermekévé fogadtatás), Szent Szellemet, megszentelődést és megdicsőítést.
1.) a teljes folyamatot, amelynek során Isten megszabadítja az embert mindattól, ami megakadályozza, hogy az Ő teljes áldásában, s ezzel nagy és maradandó örömben legyen része;
2.) örömöt Istennek ilyen áldásai fölött, amelyek látható módon is kihatnak; az ÓSZ-ben megmutatkozhat abban, hogy valakit Isten megőriz a harcban való vereségtől (2Móz 15,2), a gondoktól (Zsolt 34,6), az ellenségektől (2Sám 22,36–38), az erőszaktól (2Sám 22,3); a gúnytól (Zsolt 57,4), a száműzetéstől (Zsolt 106,47), a haláltól (Zsolt 6,5–6) és a bűntől (Ez 36,29); ezeken kívül Istenről gyakran mint szabadítóról és üdvhozóról van szó (Ézs 43,3.11; Jer 14,8); az emberek részéről ezeknek legfontosabb feltétele az Istenben való bizalom. Az ÚSZ-ben az üdvösség jelenti a bűntől és annak következményeitől való szabadulást, amely lehetővé tesz egy új, Istentől rendelt életbe való belépést (újonnan születés), és amelyre Istennek emberré lett Fiába vetett hit által lehet eljutni (Jn 3,16; Ef 2,13–18); ez az üdvösség nemcsak Isten eljövendő ítéletétől való szabadulást jelenti, hanem a bűntől is, mint olyan hatalomtól, amely a megváltatlan ember életét meghatározza itt a földön (Róm 6); magában foglalja továbbá mindazokat a jótéteményeket, amelyeket a Krisztus váltsága által elnyerünk, mégpedig az újonnan születést (megigazulás, Isten gyermekévé fogadtatás), Szent Szellemet, megszentelődést és megdicsőítést.
