ZSOLTÁROK KÖNYVE.
ZSOLTÁROK KÖNYVE. Héber neve azt jelenti: dicséretek, amelyet a görög »psalmoi« szó ad vissza: »húros hangszer kíséretével énekelt dalok«; a Biblia legterjedelmesebb könyve, 150 zsoltárral. A szerző neve legtöbbször a feliratban jelenik meg: Mózes (90); Dávid (3–9; 11–32; 34–41; 51–65; 68–70; 86; 101; 103; 108–110; 112; 122; 124; 131–133; 138–145); Salamon (72; 127); Asáf (50; 73–83); Kóré fiai (42–49; 84–85; 87–88); Hémán (88); Etán (89). Számos zsoltárfelirat hébernyelvű zenei utasítást tartalmaz, közülük némelyek régi dallamra utalnak, mások zenei rendelkezések; néhány ma már megfejthetetlen. A héber zsoltároskönyv öt könyvre oszlik: 1. (1–41); 2. (42–72); 3. (73–89); 4. (90–106); 5. (107–150); minden egyes zsoltár a héber költészet művészi formáját mutatja, amely elsősorban nem a rímekben, hanem a gondolatok és mondatok paralelizmusában (lásd ott) jelentkezik; a legtöbb erőteljesen lírai, és alkalmas az éneklésre.
