agyagművesség

Teljes szövegű keresés

agyagművesség, keramika: I. Jelentősége. Az Elő-Ázsiában folytatott ásatások során mindig nagy mennyiségű kerámia kerül felszínre (® agyag; ® fazekas). Ezek a leletek nemcsak az ~et illető, vagyis művelődéstört.-i ismereteink gyarapodásához járulnak hozzá, hanem nagy segítséget nyújtanak a település művelődési rétegeinek keltezéséhez is, kivált ha más fogódzók (pl. feliratok) nem állnak rendelkezésre. Ez főleg Szíriára és Palesztinára jellemző, valamint Elő-Ázsia tört. előtti korára (a tört.-i korból elegendő kronológiai bizonyítékunk van Mezopotámiára és Egyiptomra vonatkozóan). A művelődési rétegek időrendjének megállapításához azért szolgálhat az ~ fogódzóul, mert a különféle korokban világosan elhatárolható eltérések mutatkoznak mind az anyagban, mind a formák és az előállítás módja terén. Ha valamely lelőhelyen az ~ tört.-éről a leletek osztályozásának eredményeképpen már van képünk (relatív kronológia), akkor valamely felirat, szkarabeusz v. importáru (amelynek eredetét már ismerjük és tudjuk, mely korból való) alapján a lelőhely művelődési rétegeinek abszolút kronológiáját is meg lehet állapítani. Ha ilyen fogódzóink nincsenek, akkor módunkban áll, hogy az újonnan feltárt leletet legalább hozzávetőleg időhöz kössük, egybevetve máshol felszínre került, kronológiailag már tisztázott hasonló leletekkel. Palesztinában az időrend megállapításához először Sir Flinders Petrie vonta be módszeresen a kerámiát (1890: Tell-el-Heszi), miután ezt a módszert Egyiptomban már nagy sikerrel alkalmazta. Mindenekelőtt L.-H. Vincent és W. F. Albright alapos megfigyeléseinek és vizsgálatának köszönhetően Palesztinában a ~ fejlődésének fő vonalai már néhány évtized elteltével tisztázódtak. – II. Az ~ fejlődése a csiszolt kőkor (neolitikum) kerámiát ismerő szakaszától (tehát kb. Kr. e. 5000-től) a róm. korig tartott, de lényegében már a középső bronzkor végén (kb. Kr. e.1550) lezárult, és hozzávetőleg így vázolható: Palesztinában az ~ a kezdet kezdetén, vagyis a csiszolt kőkorban és a kőrézkorban (kalkolitikum) mind anyagát, mind technikáját tekintve nagyon kezdetleges: az edényeket durva agyagból kézzel formálták és eleinte nyílt tűznél, majd később kemencében égették ki. A formák nemegyszer ügyetlenek, ugyanakkor meglepő a sokféleségük. A korai bronzkorban (Kr. e. 3100–2220/2000) a korong fölfedezésével a technika jelentősen fejlődött, a formák gazdagabbá, szebbé váltak, de az edények alja legtöbbször még lapos. A középső bronzkorban (Kr. e. 2000–1550) az ~ tovább fejlődött. Sok új forma keletkezett, megjelent a lábas és a füles edény. Az edényeket már festették is; először geometriai mintákat alkalmaztak, később ciprusi hatásra a figurális ábrázolás (elsősorban madarak, halak) is elterjedt. A kései bronzkorban (Kr. e.1550–1200) erős idegen, ciprusi és mükénei hatás érvényesült, és a középső bronzkori fejlődéssel szemben inkább hanyatlásról beszélhetünk. A korai vaskori ~ (ún. filiszteus kerámia; ® filiszteusok) jelentős visszalépést jelent. A kerámia anyaga gyengébb minőségű, a festés egyszerűbb lett; a formák elnehezültek, új formák ritkán bukkantak fel, s idegen hatás inkább Föníciából érvényesült, semmint az Égei-tenger felől. A perzsa (Kr. e. 600–300) és a hellén kor (® hellenizmus) hasonló képet mutat. A Görögországból Palesztinába került szép áru olykor a hellenizált palesztinai városokban is föllendítette az ~et. A részletekre nézve: ® edény, ® fazék, ® korsó, ® mécses, ® palack.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages