Askelón
Askelón, Askalon, Aszkalon: kánaáni városállam. A 11. dinasztia idejéből való egyiptomi források említik. Az ugariti szövegekben, valamint az ® amarnai levelekben szintén szerepel. Kr. e. 1280: II. Ramszesz meghódította, s templomot emelt benne Ptah tiszteletére. Kr. e. 1200 táján filiszteus városállam. A környékét avviták lakták (MTörv 2,23; Józs 13,3). A Bír 1,18 alapján föltehető, hogy Júda elfoglalta, de vsz. független maradt (vö. Józs 13,3; Bír 14,19; 1Sám 6,17; 2Sám 1,20), míg III. Tiglat-Pilleszer meg nem hódította (Kr. e. 704). Szancherib, akinek Cidkija lázadása után került birtokába, kiterjesztette ~ hatalmát. A próf.-k mint filiszteus városnak a vesztét jövendölték (Jer 25,20; 47,5.7; Ám 1,8; Szof 2,7; Zak 9,5). A perzsa uralom idején Tíruszhoz tartozott, a hellén korszakban ellenséges volt a zsidókkal szemben (1Mak 10,86; 11,60; 12,33). Kr. e. 104: pénzverési jogú szabad város. Talán itt született Nagy Heródes; innen származott Antiokhosz és Ptolemaiosz is. Az angolok ásatásai során csak róm. kori leletek kerültek felszínre, de próbaásatások alkalmával késő bronzkori v. a vaskor elejéről való hamut is találtak.
