Babilónia
Babilónia: ókori ország a Tigris és az Eufrátesz alsó folyásánál elterülő termékeny területen. – I. Földje. Nevét Bábel v. Babilon városról kapta, amely a Kr. e. 2. évezredtől fővárosa volt. É-i része ® Akkád (sumerul: uri), D-i része ® Sumer (sumerul: hengi). Területe kb. 30 000 km2. Mint Egyiptomban, ~ban is a folyók áradásától függött a talaj termékenysége. Az áradás ideje márc.-tól jún.-ig tartott, a víz magassága elérte az 5 m-t. Csatornarendszere jóvoltából az egész ország termékeny volt. Nagyobb városok a D-i részen: Eridu, Ur, Larsza, Uruk, Lagas, Suruppak, Nippur, Iszin; É-on: Akkád, Szippar, Esnunna, Upi, Ktésziphón, Kuta, Dúr-Kurigalzu, Kis, Bábel, Barszippa, Dilbat, – II. Lakói. A szinte csak régészetileg megközelíthető őslakosokat a Kr. e. 4. évezred 2. felében kiszorították a sumerok, akiknek a szemiták alighanem kezdettől fogva az oldalukon álltak. Kr. e. 2350 k. az akkád dinasztiával egy időre a szemiták kezébe került a vezetés. Később újra a sumerok kerekedtek felül (a 3. dinasztia kora Urban), majd miután újabb szemita csoportok (® amoriták) telepedtek meg az országban, a bábeli dinasztiával hosszabb időre a szemiták kerültek uralomra ~ban. A babilóniaiak rokonok az ® asszírokkal, a sumeroktól fajilag, néprajzilag teljesen különböznek, ha műveltségükből sok mindent átvettek is. – III. Története. Bábel első ízben az ó ~i birodalomban (22. és 23. dinasztia) került előtérbe. Ezt a birodalmat az amorita Szumuabum alapította, aki a Larsza és Iszin közti ellentétet (20. és 21. dinasztia) ügyesen kihasználva Kr. e. 1830 k. a maga városának szerezte meg a vezető szerepet. Az amorita dinasztiából a 6. király, a híres Hammurápi jól szervezett államot épített ki, s az ország határait is kiterjesztette egészen Mariig, Asszurig és Ninivéig. Az első bábeli dinasztia uralmának csak I. Mursili hettita király rablóhadjárata vetett véget Kr. e. 1530 k. – A 24. dinasztia idején ~t meghódította egy K felől érkező népcsoport, a kassziták, akiknek saját nyelvük és műveltségük volt, de ezt ~ban csakhamar feladták. A nemzetközi érintkezés szokásairól az ® amarnai levelekből értesülhetünk. I. Kurigalzu leveleket váltott Egyiptommal; I. Kadasman-Enlil (ur. Kr. e. 1390–1370) III. Amenophisszal, III. Burna-Burias (ur. Kr. e. 1370–1343) IV. Amenophisszal. Asszuruballit uralma alatt Asszíria nagyhatalom, ~ pedig egy időre Asszíria hűbérese lett. A királyokat, akik megkísérelték ~ függetlenségét visszaszerezni, elamiták támadták meg (I. Sutruk-Nahhunte). Kr. e. 1155 k. a kasszita dinasztia uralmát megdöntötték. A 2. dinasztiából I. Nebukadnezár (ur. Kr. e. kb. 1123–1101) újra felvirágoztatta ~t. Utána ~ tört.-e összefonódott Asszíriáéval. A különféle arám törzsek (káldeusok) betelepedése után zavaros idők következtek, bár ebben az időben az asszír király mellett ~i király is feltűnik, pl. az ÓSz-ből is ismert ® Merodach-Baladan. – Az új ~i birodalom (Kr. e. 626–539, 31. dinasztia). Kr. e. 626: Nabopolasszar fővezér bitorolta a trónt, s Asszíria belső nehézségeit kihasználva Kr. e. 614: szövetkezett a médek királyával, Küaxarésszel, s Kr. e. 612: elfoglalta Ninivét, ezzel végső csapást mért Asszíriára. ~ művelődési téren is felvirágzott, s II. Nebukadnezár alatt elérte fénykorát és hatalma tetőfokát. II. Nebukadnezár Kr. e. 605: még mint a trón várományosa győzött Egyiptom ellen, Kr. e. 587: elfoglalta Jeruzsálemet, éveken át ostromolta Tiruszt, s az egész K-i tengermelléket ~ érdekkörébe vonta. Utódai uralmát gyors hanyatlás jellemzi. Fiát, Amél-Mardukot (héb. ® Evil-Merodach) megölte a sógora, Nergalsar-uszur (gör. Neriglisszár; ur. Kr. e. 560–556), s ennek fia, Lábasi-Marduk is hasonló sorsra jutott (556). Az utolsó király Nabúnaid (ur. Kr. e. 556–539) volt (® Baltazár). Kr. e. 539: Cirusz meghódította Bábel városát, s ~ a perzsa birodalom tartománya lett. – IV. Kultúrája: ~ nyelve az ® akkád nyelv; írása ® ékírás. – Az ÓSz-ben említett asszír-babilóniai istenek: Bél, Marduk, Nebo, Nergal, Szin, Samas, Tammuz. Nem világos, hogy Niszroch, Nibchasz, Szukkot-Benot, Tartak, Anamelek, Adrammelek nevek milyen istenekre vonatkoznak.
18. Babilónia
