Barabás
Barabás, Barabbás (arám ’az apa fia’): az az elítélt, akit Pilátus Jézus mellett választásra felkínált, amikor a húsvéti szokásnak eleget teendő az egyiküket szabadon akarta engedni (Mt 27,15–16; Mk 15,6–15; Lk 23,17–19; Jn 18,39–40). Mt szerint „hírhedt” rab volt, Mk a lázadók közül való gyilkosnak mondja; az ApCsel 3,14 szintén gyilkosnak, János viszont rablónak nevezi. Vsz. felkelő volt, aki egy sikertelen lázadás alkalmával róm. katonákat ölt meg (vö. Mk 15,7; Lk 23,19). Több kéziratban teljes nevén: Jézus ~ként szerepel, más kéziratok (Jézus Krisztus iránti tiszteletből) egyszerűen ~ként említik.
