Báruk könyve
Báruk könyve, Bár: 1. deuterokanonikus ósz-i prófétai könyv. A protestáns kánonból kihagyták. 1,1–2 szerint Báruk Jeruzsálem pusztulása után Babilonban írta. Az elbeszélő jellegű bevezetés (Bár 1,3–14) után, amely Jeremiásnak az elhurcoltakhoz Kr. e. 598: írott levelére (Jer 29,5–7) emlékeztet, 2 költemény következik. Az első (3,9–4,4) tanító jellegű: Izr. térjen vissza boldogsága forrásához (® bölcsesség, ®Törvény). A második (4,5–5,9) vigasztaló és sirató énekeket tartalmaz, amelyek részben megegyeznek az apokrif Salamon zsoltárai 11,2–7-tel. Az egyaránt héb. nyelven írt 2 rész független egymástól, s nem is egyszerre keletkezett: az első rész vsz. a Kr. e. 1. sz.-ból való, a második rész talán csak a Kr. u. 1. sz. közepéről. Olyan részleteket, amelyek Jeruzsálem pusztulására vonatkoznak, némelyek szívesen tulajdonítanak Jeremiásnak v. Báruknak, mint a „Báruk levelé”-t is a szír Báruk apokalipszisében. A kv. hitelességét csak kevesen vitatták. Kétségtelen, hogy Bár és Jer közt van bizonyos belső rokonság (vö. Bár 3,9–4,4 és Jer 8,13–9,24). A Bár csak gör.-ül maradt fenn. Függelékül (Bár 6) Jeremiásnak egy állítólagos levele csatlakozik a kv.-höz, amelyet Jeremiás a Bábelbe hurcoltakhoz írt. – 2. A szír Báruk apokalipszise zsidó írás, amely Kr. u. 130 k. keletkezhetett héb. v. arám nyelven, de teljes egészében szír nyelven maradt fenn, gör.-ül csak töredékeiben. A 4Ezd-sal rokon. – 3. A gör. Báruk apokalipszise zsidó írás, amely eredeti formájában Kr. u. 130 k., bővített keresztény változatában pedig a Kr. u. 2. sz. fordulóján keletkezhetett. Szláv fordításban is fennmaradt.
