égőáldozati oltár
égőáldozati oltár: A salamoni templom előudvarában, „Jahve előtt” állt a bronz ~, amelyet a Kir említ, de közelebbről nem ír le (1Kir 8,64; 2Kir 12,10; 16,14). A 2Krón 4,1-ből ismerjük a méretét (20×20×10 könyök). A 15,8 szerint Ásza megújította „az előudvarban álló” ~t. Ugyanakkor Acház király damaszkuszi mintára építtetett – talán egy arám lépcsőzetes – ~t (2Kir 16,10–16). A fogság után újra fölépítették az ~t a régi helyén (Ezd 3,2–5), minden bizonnyal kőből. Miután IV. Antiokhosz Epiphanész megszentségtelenítette (1Mak 1,54), a korábbi faragatlan kövekből épült ~ mintájára egy új ~t építettek (4,44–48; 2Mak 10,3). A heródesi templom ~át nem említi az ÚSz, de Josephus Flavius leírta. Az Ez 43,13–17: leírt ~ vsz. a babiloni lépcsőzetes tornyokhoz volt hasonló. A fogság utáni ~t a Kiv 20,24–26 alapján idézhetjük magunk elé. Salamon ~a viszont egészen egyedülálló volt: hozzávetőleg olyan lehetett, mint a 27,1–8: (vö. 38,1–7) leírt szent sátor ~a. A 2Krón 1,5 kk. szerint Gibeonban állították fel, a Kiv 27,1–8 (vö. Szám 4,13 kk.) alapján pedig föltehető, hogy hordozható volt. Ezeket az adatokat az aradi citadella (Kr. e. 10–8. sz.) Jahve-szentélyéből előkerült ~ is igazolja: az előudvar É-i oldalán áll, mérete 5×5×3 könyök (vö. Kiv 27,1), faragatlan kőből épült, a vér elfolyatására kis vájatok vannak rajta, a közepén tűz helye látszik, rajta egy kőlap (® Ariel, ® oltár, ® sátoros ünnep).
