elesés
elesés: I. Az ÓSz-ben a héb. megfelelő nem a bűnbeesésre utal, hanem az ~ a bűn következménye. A bűnösök, ill. Isten ellenségei akkor esnek el, ha átok v. Isten büntetése nehezedik rájuk (Iz 24,20; Jer 25,27; Zsolt 5,11; 20,9; Péld 11,5.28). Minthogy azonban Isten irgalmas, jobb az Ő kezébe esni, mint emberek kezébe (2Sám 24,14). Az ’Isten szava nem esik a földre’ héb. kifejezés jelentése nem marad beteljesületlen, nem hiúsul meg (Józs 23,14; 1Sám 3,19). – II. Az ÚSz-ben az ~ a ’vétkezni, bűnbe esni’ jelentést vette föl. Lk 20,18: hozzákapcsolódik az ítélet gondolata. A Róm 11,11.26 szerint Izr. bukása nem jelenti Izr. elvetését; ellenkezőleg: beletartozik Isten üdvözítő tervébe. A keresztények ~e a hit elhagyása (1Kor 10,12; Róm 14,4; Zsid 4,11; ® elpártolás). Mint az ÓSz-ben, a Róm 9,6: Isten szava nem dől meg; ugyanígy a szeretet sem (1Kor 13,8: az eredetiben); más szóval: nem veszíti el hathatósságát, üdvözítő erejét.
