etiológia

Teljes szövegű keresés

etiológia (gör. aitia ’ok’ és logosz ’tan’ szóból): dolgok és mondások oksági magyarázata. 1. Az összehasonlító vallástört. szaknyelvében gyakran kapcsolódik a mítoszhoz. Itt az „~i mítosz” olyan elbeszélés, amely magyarázattal szolgál már ismeretlen jelentésű szokásokhoz és intézményekhez, szertartásokhoz és épületekhez, természeti jelenségekhez és élőlényekhez. E mítoszok kiemelkedő tehetségű emberek alkotásai, akik nagy tört.-i távlatból vizsgálnak dolgokat és próbálnak magyarázatot adni. (Tehát nem költői leleményről v. puszta szimbólumról van szó.) A mitikus ~ elképzelt okra mutat rá (pl. a természet halálát és megújulását az istenek halálával és újjáéledésével magyarázza). Ezzel szemben a tört.-i ~ valóságos okokat mutat meg, a magyarázatot adó elbeszélés valós eseményre épül. Ilyen pl. a Bibliában a világot magyarázó teremtéstört. v. a világban tapasztalható rosszat magyarázó bűnbeesés-tört. Előfordulnak természetesen olyan ~i elbeszélések is, amelyek nem valós okkal, hanem népies etimológiával magyaráznak. – 2. A Bibliában a ~i elbeszélések két fajtájával találkozhatunk. A) Vallási v. kultikus intézményekkel kapcsolatos ~i elbeszélések. Ilyen a Bételről (Ter 28,11–19: Isten háza), a Penuelről (32,33: az izr.-k nem eszik meg a csípőizom ínját) v. a Gedeon emelte oltárról (Bír 6,24: ezt a nevet adta neki: az Úr béke) szóló, amelyekben kultikus szokások őrződtek meg. Ugyanígy a körülmetéléssel (Kiv 4,26: vérvőlegény) és a húsvéttal (12,11: az Úr átvonulása) összefüggők is. A lányok örökösödését illető törv. minden bizonnyal a Szám 36-ra vezethető vissza, de a Lót feleségének sóbálvánnyá változásáról szóló elbeszélés (Ter 19,26) már meglehetősen népies színezetű. Más ~i elbeszélések a műveltség, az ember, a világmindenség eredetének keresésére vezethetők vissza; a szombat megtartásának a teremtés tört.-ével való összefüggése (2,1–3; Kiv 20,11) közismert, s a házassággal kapcsolatos jogszokásnak az első emberpár tört.-éhez kapcsolódása szintén (Ter 2,24: „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját…”; vö. Mt 19,5, a „kezdet”-re való utalással). Nem szorul bizonyításra, hogy az efféle ~i elbeszélések az „ősidők”-nek valamely valóban megtörtént (ha ki is színezett) eseményére mennek vissza: sokkal többet mondanak, mint pl. a Ter 10,9, ahol csupán egy szólásra („Nagy vadász az Úr előtt, mint Nimród”) kapunk magyarázatot. Olykor az ~i elbeszélést tört.-isége igazolja (pl. 1Sám 27,6). B) Személy- és helységneveket „értelmező” ~i elbeszélések. Ezekben a nevek különféle tört.-i helyzetekkel és eseményekkel kerülnek kapcsolatba. A személynevek esetében sokszor csak egyszerű szójátékról van szó, amikor is a névből a név viselőjének kilétére, lényére próbáltak következtetni, magyarázatot találni. A helynevek esetében inkább számolhatunk azzal, hogy az ~i elbeszélésnek tört.-i magva van (Abel-Mizrajim: Ter 50,11), de azért ezek körében is találni olyanokat, amelyek nem egyebek népies szójátéknál (Bábel: 11,9).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages