évkezdet
évkezdet: Miként a ® hónapok nevei (® Abib, ® Bul, ® Etanim) is tanúsítják, Izr.-ben az év eredetileg mezőgazdasági év volt, amelyet a kánaániaktól vettek át. Ez a gézeri ® naptár szerint az aratással kezdődött. A szüreti ünnepet a ® Szövetség könyve szerint az év ’végén’ kellett megtartani (Kiv 23,16). A kifejezés, amint az a szet szónak a nap fölkeltére v. a csillagok feljövetelére (Bír 5,31; Neh 4,15) vonatkoztatásából kikövetkeztethető, az évnek nemcsak a végét, hanem a kezdetét is jelenthette. De mintha ennek a Kiv 34,18–23 (Jahvista) ellene mondana, mert itt a szüret az ’év visszatérésével’, vagyis az év végével esik egybe. De az ősi időkben vsz. nem esett az ünnep pontosan meghatározott napra. Akkor ünnepelték meg, amikor a termést betakarították, úgy az év kezdete körüli időben. Aki Ez 40,1 esetében maszoréta olvasatot vesz alapul, jobban érti a kifejezést; nem ’újév napja’-ként értelmezi, mint a késői zsidóság, hanem tágabb értelemben veszi: ’az év kezdete’ (E. Auerbach, H.-J. Kraus stb.). Így tehát a kifejezés (40,1) nagyjából ugyanazt jelenthette, mint a Tisritu akkád hónapnév (’kezdet’, ti. az évé), amely később a 7. hónap neve lett (Tisri). Ez a név tanúsítja, hogy egykor a babilóniai év is ősszel kezdődött. – Amikor azonban Jojakim (ur. Kr. e. 609–598) babilóniai nyomásra bevezette Júdában a babilóniai naptárt, ezzel az év kezdete, ahogy Babilóniában régóta szokásban volt, tavaszra került át (Niszán 1.). Mint Palesztina D-i részén (Júdában), az É-i részen, Izr.-ben is tavaszra tevődött át az év kezdete őszről, asszír hatásra. Az ÓSz legrégebbi szövegei közé tartoznak, amelyek az újév tavaszi kezdetével számolnak: Jer 36,9.22 (november/december a 9. hónapnak számít) és 2Kir 25,8 = Jer 52,12 (július/augusztus az 5. hónap; vö. Zak 7,3.5). A ® húsvétra vonatkozó előírásokban P az év kezdetét tavaszra teszi Mózes korából való rendelkezésként, de a nyomatékból, amellyel kiemeli, arra lehet következtetni, hogy újításról van szó: „Ez a hónap legyen számotokra a kezdő hónap: ez legyen az év első hónapja” (Kiv 12,2). A Lev 23 és Szám 28 (mindkettő: P) felölelte naptár, valamint Ez 45,18–35 esetében szintén a tavaszt kell az év kezdetének tekinteni. Annak ellenére, hogy a naptár megváltozott, az őszi ~ is megmaradt kultikus dátumként (vö. Lev 23,24; Szám 29,1). A templomszentelést (2Krón 5,3.13; Ezd 3,6) és a szövetség megújítását (Neh 8,2) Tisri hónap 1. napján ünnepelték. A Szeleukidák azonban bevezették az ősszel kezdődő évet. Lehetséges, hogy az ősi őszi ~et újították fel. Mindenesetre a kumráni közösség (1QS X,6) és főleg a rabbinista zsidóság (Misna) számára Tisri 1-re esett a nagy ~ napja. Emellett Niszán 1. sem szorult teljesen háttérbe: a Misna nemcsak 2, hanem 4 ~ről is tud, amelyek közül mindegyiknek volt bizonyos szerepe az élet valamelyik területén (® újév ünnepe).
