évszakok
évszakok: Az éghajlatból következően az ősidőkben Izr. fiai és a babilóniaiak csak 2 évszakot ismertek: a nyarat és a telet (vö. Ter 8,22; Zsolt 74,17; Iz 18,6; Zak 14,8). Az egyiptomiak a Nílus áradásához igazodva 3 részre (áradás, növekedés, aratás) osztották az évet; mindegyik 4 hónapig tartott. – A tél az esőzés és a hideg ideje volt (Jer 36,22), a nyár a szárazságé és a melegé; az 1. évszakban vetettek, a 2. évszakban arattak (a nyári meleg és az aratás összetartozására nézve lásd Jud 8,2 kk.; Iz 18,4). – Az évnek 2 évszakra tagolódása a Talmudban is megtalálható. Hogy az év 4 évszakra tagolódása a 2 napéjegyenlőségtől, a napfordulóktól függően nem volt ismeretlen – legalábbis a későbbi időben – a zsidóság előtt, az egyebek közt a kumráni szekta szabályzatából is kiviláglik (1QS 10,7: kaszálás ideje, nyári gyümölcsérés ideje, vetés ideje, fűsarjadás ideje), de a Bét-Alfa-i zsinagógában az állatöv ábrázolása is tanúsítja, amelyen egy Niszán évszak (aratási idő, tavasz), egy Tammuz évszak (hőség, nyár), egy Tisri évszak (a vetés ideje, ősz) és egy Tebet évszak (hideg, tél) ábrázolása látható. Minthogy ezek az ~ azokról a hónapokról kapták nevüket, amelyekbe a napéjegyenlőség v. a napfordulat esik, nyilvánvaló, hogy ez a felosztás nem Izr.-ben keletkezett.
