Gebál
Gebál, Büblosz: föníciai város, amelyet már az ® amarnai levelek és az egyiptomi források is említenek; ma Dzsebel a Földközi-tenger partján Tripolisz és Bejrut között. Az ÓSz csak 2-szer említi (Józs 13,5: gibliták; Ez 27,9: ismertek a hajóépítői; 1Kir 5,18: itt az olvasat kérdéses). A Kr. e. 4. sz.-ban kereskedelmi és vallási központ. Az egyiptomiak fát és rezet vásároltak ~ban, és sokáig befolyásuk alatt tartották. A Kr. e. 13. sz.-ban Ur 3. dinasztiájának birodalmához tartozott. Az amarnai korszakban ~ királya, Rib-Addi III. és IV. Amenophisz fáraó segítségét kérte az idegen betolakodók ellen. A Kr. e. 13. (v. mások szerint 11., ill. 10.) sz.-ban élt Achiram király 1923: megtalált szarkofágja föníciai betűírásos föliratáról híres. Később még további föliratok kerültek felszínre. A Kr. e. 12. sz.-ban az ún. tengeri népek éreztették hatásukat, a Kr. e. 8. sz.-ban az asszírok foglalták el. Kr. e. 537: perzsa uralom alá került; mint városállam az 5. satrapaságot alkotta. Később a Szeleukidák, majd Pompeius idején a róm. birodalom uralma alá került. A libanoni erdőkben folytatott rablógazdálkodás folyományaképpen ~ kereskedelmi szempontból is sokat veszített jelentőségéből. A város isteneinek tisztelete Egyiptomig terjedt, de az egyiptomiak is építettek a maguk isteneinek templomokat ~ban, sőt a mítoszaik is hozzákapcsolódtak a városhoz: a testvére által meggyilkolt Ozirisz szarkofágját ~ba sodorták a hullámok; az Izisz-, Ozirisz- és Adonisz-mítosz szolgált magyarázatul az évszakok váltakozásaira. A róm. időben híres volt a ~i Adonisz-templom. Az 1921 óta folytatott ásatások során mind a csiszolt kőkorbeli, mind a bronzkori települést föltárták (a bronzkorban a halottakat nagy korsókban temették el a település központjában); a föníciai városfal egy része (a mai és a gör.–róm. faltól D-re), több templom és királysír is felszínre került.
