Gileád
Gileád, Gáleád (héb.): földrajzi név. A Ter 31,45–53 a héb. galedből (= tanúságul rakott kőhalom) eredezteti (népetimológia). Eredetileg a hegyet is jelölhette a ~ név, amelyet a mai földrajzi nevekből kikövetkeztethetően abban a hajlatban kell keresnünk, amely a Jabboktól D-re esik (vö. 31). A Bír 10–11 már a Jabboktól D-re elterülő vidékre vonatkoztatja a ~ nevet. Miután Manassze törzse a Jabboktól É-ra eső részt is benépesítette (Jábes, Tirbi), ez is ~ lett. A későbbi kv.-ekben annak a területnek a neve, amelyet Ruben, Gád és Manassze törzsének K-i fele lakott; még később a Jordántól K-re eső egész országrész ~ lett. – ~ hatalmas erdeiről volt ismert ősidők óta (Jer 22,6); ezekben sok gyógynövényt (Ter 37,25; Jer 8,22; 46,11) és jó legelőt találtak, kivált a kisebb állatoknak (Szám 32,1; Mik 7,14; Jer 50,19; Én 4,1; 6,5). Eleinte nem tartották sokra Izr. fiai ~ot, de később annál többre becsülték. Így érthető Ámosz próf. felháborodása a ~iak bántalmazása miatt (Ám 1,3.13), később pedig a kívánalom, hogy ~ a jobb idők beköszöntésével visszatérjen Izr. közösségébe (Jer 50,19; Abd 19; Zsolt 60,9 = 108,9; Zak 10,10; Mik 7,14).
