házassági akadályok
házassági akadályok: A régi időkben valójában alig voltak ~ Izr.-ben; a féltestvérek (Ter 20,12; 2Sám 13,11 kk.) v. a nagybátya és unokahúga (Ter 11,29) közti házasságnak sem volt akadálya, és nem is ütköztek meg rajta. A későbbi törv. tiltotta a házasságot a vérrokonok közt fel- és lemenő ágon, az első oldalágon (Lev 18,7 kk.; 20,11; MTörv 23,1; vö. Ter 35,22; 2Sám 16,21 kk.; 1Kir 2,21), továbbá a fél-, ill. a mostohatestvérek között (Ez 22,11; Lev 18,9; vö. Ter 20,12; 2Sám 13,11 kk.) és még néhány más rokon között (Lev 18,6.9–18; 20,12.14.19–21; vö. Ez 22,10 kk.), ® sógorházasság. – Eredetileg a más néphez tartozó nővel kötött házasság sem keltett megütközést (Ter 41,45: József Egyiptomban; Szám 12,1: Mózes kusita feleségét maga Jahve védi: Rut 1,4: Elimelek fiai; 2Sám 3,3: Dávid; továbbá: Bír 14,1 kk.; 2Sám 11,3). A kánaáni bálványimádás elleni harcban azonban a nép felelős vezetői úgy látták, hogy az idegen asszonyok rossz hatással vannak vallási téren a férfiakra, ezért a későbbi törv. már tiltotta a kánaáni nőkkel való házasságot (Bír 3,5 kk.; MTörv 7,1–4; 1Kir 11,1 kk.; 16,31), de ha vallási szempontból nem látszott károsnak, akkor nem volt akadálya az idegen nő elvételének sem (MTörv 20,14; 21,10 kk.). A fogság után a hazatért férfiak alig találtak tiszta zsidó nőt, annyira összekeveredett a lakosság a kánaániakkal; így a „vegyes” házasságok aránya annyira megnőtt, hogy Ezdrás kénytelen volt erőszakhoz folyamodni (Ezd 9,1–15; Neh 13,23–30; vö. Mal 2,11). Indítékul azonban nem tisztán vallási szempontok szolgáltak, hanem a szt. népnek a más népekkel való keveredéstől való féltése is közrejátszott (vö. Ezd 9,2). – Az ÚSz-ben tovább érvényesült az ósz-i felfogás; kifejezetten nem esik benne szó ~ról.
