Heródes
Heródes (gör. ’hősi ivadék’): az ÚSz-ben szereplő uralkodók neve. – 1. Nagy Heródes (vsz. Askelon, Kr. e. 73. – Jerikó, Kr. e. 4. ápr. 11 előtt): Júdea királya. Nevében a ’nagy’ eredetileg ’idősebb’-et jelentett. Nem volt zsidó. Atyja az idumeus ® Antipater, anyja a nabateus Kufra v. Küprosz volt. Kr. e. 47: atyja tétette Galilea urává. Első sikere a lázadó Ezekiás legyőzése-kivégzése volt. Tettét II. Johannesz Hürkánosz önkényesnek tartotta, s a jeruzsálemi főtanács elé idézte. ~ meg is jelent ott, de bírái nem merték elítélni. Ekkor a szíriai legátushoz, Sextus Caesarhoz ment, s megvette tőle Cöle-Szíria és Szamaria helytartói hivatalát, majd sereggel indult Jeruzsálem ellen, s csak atyja tudta visszatartani a bosszúállástól. Amikor Kr. e. 42: Antonius és Octavianus legyőzte Brutust és Cassiust, megnyerte Antonius kegyeit, és bátyjával, Phaszaellel együtt megkapta a ’Júdea negyedes fejedelme’ címet. Kr. e. 40: Hasmoneus Antigonusz bevette Jeruzsálemet, s főpap és Júdea királya lett. ~nek menekülnie kellett családjával. Betlehem közelében ütközött meg üldözőivel (itt építette később ® Herodeion várát), majd Egyiptomon át Rómába sietett. Octavianus ajánlására a szenátus megtette Júdea királyává. Visszatérve felmentette Maszada várát Antigonusz ostroma alól, majd 37 nyarán Sosius szíriai legátus segítségével bevette Jeruzsálemet, s uralkodni kezdett. Célja a róm.-ak kegyeinek keresése, Hellász ragyogásának utánzása, s a zsidóság anyagi jólétének növelése, nacionalizmusuk megtörése volt. Erődítményrendszert építtetett ki: a Jordán-völgy Ny-i szélén a Karn Sartaba csúcson Alexandreion, a Dzsebel Karantalon Dok, Jerikótól Ny-ra Küprosz, a Júdeai-pusztaságban Hürkania, Betlehem közelében Herodeion, a Holt-tenger Ny-i oldalán Maszada, K-i oldalán Mahérusz várát. Jeruzsálemben felépíttette palotáját, az Antonia-várat, s 19-től a Templomot. Az egykori Szamaria helyén építtette Szebaszte városát; sok külföldi városnak ajándékozott fürdőt, fórumot és színházat. Egymás után 10 felesége volt: az idumeai Dorisz, a Hasmoneus Mariamné, a II. Mariamné, a szamariai Malthaké, a jeruzsálemi Kleopátra és 5 másik nő. Kr. e. 29: kivégeztette Hasmoneus Mariamnét; ezzel pályája megtört, gyanakvó, hatalomféltő zsarnok lett. Megölette anyósát, Alexandrát, s 3 fiát, Kr. e. 7: Alexandert és Arisztobuloszt, 4: Antipatert. ® Jézus Krisztus születésének évében megöletett 6000 farizeust, akik megtagadták a hűségesküt. Amikor a napkeleti bölcsektől hírét vette a ’zsidók újszülött király’-ának, elrendelte a betlehemi gyermekgyilkosságot (Lk 1,5; Mt 2. f.). Utolsó napjait Jerikóban töltötte. Herodeion várában temették el; sírját a mai napig nem találták meg. Országát Augustus császár felosztotta a fiai között: Archelausz Júdea, Szamaria és Idumea etnarchája, Antipász Galilea és Perea negyedes fejedelme, Fülöp Gaulanitisz, Batanea, Trachonitisz és Auranitisz fejedelme lett. – 2. Heródes ® Antipász. – 3. Heródes ® Agrippa.
79. Palesztina Nagy Heródes halála után
