Hexapla
Hexapla (gör. ’hathasábos könyv’): Origenész 6 szövegváltozatot összevető 50 kötetes ÓSz-kiadása. Kr. u. 200 k. készítette annak megállapítására, hogy a LXX különböző szövegváltozatai közül melyik tekinthető a héb. eredeti legjobb megfelelőjének. Ennek érdekében 4 gör. fordítást állított a héb. mellé 6 hasábban: 1. héb. szöveg héb. betűkkel; 2. héb. szöveg gör. betűkkel; 3. Aquila fordítása; 4. Szümmakhosz fordítása; 5. LXX fordítása; 6. Theodotion fordítása. Néhány kv.-nél további 3, zsidó körben készített gör. fordítást is közöl, ezekben az esetekben 7–9 hasábos a szöveg. A legfontosabb az 5. hasáb szövege, mert Origenész ebben az alexandriai filológusok szövegkritikai jelei segítségével mutatta ki, hogy a LXX miként viszonylik a héb. eredetihez, pontosabban ahhoz a héb. szöveghez, amelyet egészében véve helyesnek tekintett. A hiányokat, melyeket a LXX-ban a héb. szöveghez képest észlelt, * és (vagy ·/· jel között más fordításból, főleg Theodotionéból pótolta. Ha a LXX szövegében többletet talált a héb.-hez képest, azt –2. Ide nem találtam megfelő jelet! (623. h.)(2) vagy ÷ és/vagy ·/· jelek közé foglalta. Ezáltal a ~ igen sok értékes anyagot tartalmaz az összehasonlító szövegkritikához. Ugyanakkor azonban további szövegromlások lehetőségét is magában rejtette: összecserélődtek, kimaradtak, rossz helyre kerültek a jelek stb., sőt a végén a LXX szövegét is felcserélték a Theodotion-féle fordítás szövegével. Az 50 kötetes művet, úgy látszik soha nem írták le teljes egészében. Az 5. hasábból jelentős töredékeket a szír ~ őrzött meg. Más töredékek a LXX különféle kézirataiban, valamint az egyh.-atyáknál maradtak fenn. 1896: előkerültek töredékek a kairói ® genizából is (a 22. zsoltár egy része, mind a 6 hasábban); még ugyanabban az évben G. Mercati felfedezett a milánói Biblioteca Ambrosianában egy nagyobb töredéket: több zsoltárt 5 hasábban.
