irigység
irigység: A Biblia – bár műszóhasználata nem egységes – a mások sikerei miatti kedvetlenséget, ill. a mások jó sorsának rossz szemmel nézését nevezi ~nek (vö. 1Sám 18,9). Az ~ sok további rossznak a gyökere, így a gyűlöletnek (Ter 37,4), a gyilkosságnak (4,3 kk.), s egyáltalán a halálra szántságnak (Bölcs 2,24). A jámborokat a gonoszok jó sora miatt, a büntetés elmaradása láttán fogja el ~ (Zsolt 37; 73; Péld 23,17). A szó olykor inkább a ® féltékenységre utal, ezért amikor Isten hangoztatja: rá tartozik a büntetés és a megtorlás, ez Isten féltékenységeként jelenik meg (Kiv 20,5). Jak 4,5 szerint is féltékenyen szereti Isten a lelket. Egyéb helyeken az ~ nem fér össze az úsz-i erkölcsiséggel és a szeretettel (Mt 20,15; Róm 1,29; 1Tim 6,4; 1Pét 2,1).
