Joáb
Joáb (’Jahve apa’): Ceruja fia, Dávid seregének vezére. Saul halála után ő vezette Dávid csapatait Abner ellen; orvul meg is ölte Abnert (2Sám 2,13–32; 3,12–30). Legyőzte az arámokat (10,7–14), az amoritákat (11,1; 12,26–31) és az edomitákat (1Kir 11,15 kk.; vö. 2Sám 8,13 kk.; Zsolt 60,2). Az ő közbenjárására kapta meg Absalom az engedélyt arra, hogy visszatérhessen Jeruzsálembe (2Sám 14). Absalom lázadásakor Dávid pártján állt (18,1–19,9), de mert Absalomot megölette, kegyvesztett lett és Amaza vette át tisztét. A lázadó Simi ellenében azonban Dávid oldalán harcolt és megölte riválisát, Amazát. A ® népszámlálástól vonakodott (24,3–9). A Dávid megüresedett trónjáért folyó harcban Adoniját támogatta (1Kir 1,7); amikor mégis Salamon nyerte el a királyságot, az oltárnál keresett ® menedéket, de Salamon kivégeztette (2,28–35; vö. 2,5; 11,21). Nagy tört.-i jelentősége abban van, hogy egyik fő támasza volt Dávid királyságának. Akár király is lehetett volna, de szívesebben volt katonai diktátor.
