Judit könyve
Judit könyve, Jud: deuterokanonikus ósz-i könyv. A protestáns kánonból kihagyták. – I. Keletkezése. Már a 2Krón 14,7–14; 20,1–30 is tartalmaz olyan részeket, ahol a király csodálatos módon győzedelmeskedik a pogány túlerő felett. Az efféle elbeszélések nem is a Krón szerzőjétől erednek, hanem egységes teol-i felfogásuk és előadásmódjuk alapján feltehető, hogy a fogság utáni időben bizonyos körökben, így a tanítók házainál ® Midrásszerűen művelt műfajt képviseltek. Vsz., hogy a ~ szerzője hasonló hagyományokat ápoló körökből merítette elbeszélése tárgyát, és anyagát az ott szokásos előadásmódot követve szabadon dolgozta fel. Indítékul a Makkabeusok korának eseményei szolgálhattak. – Épp keletkezésének tört.-ére való tekintettel a kánoni gör. szöveg aligha tekinthető egy héb. eredeti közvetlen átültetésének; inkább olyan héb. hagyomány szabad átdolgozásának kell tartanunk, amely különféle, részben újabb keletű szövegekre és Midrásokra vezethető vissza. – II. Tartalma. Nebukadnezár asszír király legyőzte ellenfelét, a médek királyát, Arfaxádot. Győzelmi mámorában világhatalomra törekedett, s ennek jegyében megbízta serege vezérét, Holoferneszt tervei megvalósításával. Holofernesz leigázta csaknem az egész akkor ismert világot, egyedül a jelentéktelen zsidóság szegült szembe, amely nemrég tért haza a fogságból. Az asszír hatalom a kis zsidó erődváros, ® Betulia ostromakor szenvedett vereséget. Holofernesz szégyenletes halált halt: egy istenfélő özvegyasszony, Judit lefejezte. – III. Műfaja. ~nek tört.-i és földrajzi adatai nyilvánvaló ellentmondásokat mutatnak, ezért a ~ nem tekinthető szigorúan vett tört.-i feldolgozásnak. Ha azonban az adatok szerepét, jelképes értelmét figyelembe vesszük, eloszlanak a nehézségek. Eszerint a ~nek nem tört.-i esemény rögzítése, hanem tört.-en túli tények közlése a célja: a tört. folyamán hogyan működnek az Isten-ellenes erők és a szövetség Istene miképpen segíti meg szorongatott helyzetében népét. A ~ szabadon és példabeszédszerűen dolgozza fel a tört.-i eseményeket; Isten népe tört.-ének nem tárgyszerű leírását nyújtja, hanem azokat az erőket és hatalmakat állítja elénk, amelyek az Isten népe tört.-ében szerepet játszanak, sőt meghatározzák azt. – IV. Teológiája. A Nebukadnezár által megtestesített hatalom tört. feletti erőként való ábrázolása arra mutat, hogy az Isten-ellenes hatalmak nemcsak a végső lázadáskor fognak össze, ahogy azt az ® apokaliptika hangsúlyozza, hanem amíg csak áll a világ, a tört. egész idejét kitöltik lázadásaikkal. Mivel ezeknek az erőknek lényegéhez tartozik az Istennel való hajlíthatatlanul gőgös szembeszegülés, Isten népe szükségszerűen ellentétbe kerül velük. Ezt az ellentétet teljes egészében csak a hit szemével lehet megérteni. – A Judit által képviselt nép sikeresen felülemelkedik ennek a világnak a szorongattatásain, mert miután Istenhez tér, és az Isten üdvözítő akaratában bízva a jelen élet szenvedéseiben felismeri Isten gondviselését, tökéletesen egyesül Isten akaratával és épp emberi gyengeségében előkészíti az utat Isten országa teljes megvalósulása számára. – Isten ui. nemcsak az idők végén nyilvánítja ki uralmát, hanem már előbb is, amikor neki tetszik a maga és népe ellenségein ítéletet tart, övéit pedig megmenti és üdvözíti. Isten országának ez a megnyilvánulása Isten népének tört.-ében megy végbe, de ugyanakkor egyetemes és kinyilatkoztatástört.-i jelentősége is van: azt van hivatva a világ elé tárni, hogy Isten uralma, amely a szövetség népében megmutatkozott, egyetemes érvényű. – Az egyh.-i hagyomány tanúsága szerint Judit Isten népének képviselőjeként Mária előképe (típusa), mert Mária mint népének Istentől kiválasztott képviselője az üdvtört. meghatározott időpontjában egészen egyedülálló módon működött közre az üdvösség művében.
