kalapács
kalapács, pöröly: Az ÓSz-ben 2 héb. szó jelöli; a makkebet a kőfaragó (1Kir 6,7) és a fémműves, ill. a kovács szerszáma (Jer 10,4; Iz 44,12), v. esetleg nomádok cövekverőfája volt (Bír 4,21); a pattist a kőfaragók (Jer 23,29), a kovácsok és a fémművesek (Sir 38,28; Iz 41,7) használták. – Átvitt értelemben Babilonra utal: „az egész föld kalapácsa” (Jer 50,23). Azt, hogy a ® Makkabeusok mellékneve a makkebetból származik, a legtöbben elfogadják, bár nincs rá kellő magyarázat. Az ásatások során kőből és bronzból való ~ok kerültek felszínre; biztos, hogy voltak fa~ok is, de ezek – mint a faeszközök általában – nem maradtak fenn.
