káldeusok
káldeusok (héb. kasdim, akkád kaldu): az újbabilóniai birodalom alapítói (vö. Dán 1,4). Jud 5,6 kk. szerint Izr. népe a ~ ivadéka (® Úr). Az asszír forrásokban elsőként II. Asszurnaszirpál (ur. Kr. e. 884–858) említi őket, mint akik több városállamot (Bit-Jakin, Bit-ammukani, Bit-Dakkuri stb.) alapítottak a Perzsa-öböl Ny-i partján, ahonnan állandó veszedelemmel fenyegették Babilóniát. Ukincer (ur. Kr. e. 732–729, III. Tiglat-Pilleszer idején) és Marduk-apla-iddin (II. Szargon uralma alatt) átmenetileg magához is ragadta az uralmat Babilónia fölött. Nabopolasszar (ur. Kr. e. 626–605) alatt a ~ (® arámok) megalapították Új-Babilóniát. Dán 2,2 kk. 10; 4,4; 5,7.11: a varázslókkal, jövendőmondókkal és csillagjósokkal találjuk őket együtt, mint akik értelmezni tudták az álmot és a csillagok állását (® napkeleti bölcsek, ® mágusok). Ebből talán arra is következtethetünk, hogy Új-Babilóniában milyen megkülönböztetett helyzetben lehettek a papok. Babilóniában a papok egyik fontos föladata volt az álomfejtés; innen érthető módon nevezték őket később ~nak (par excellence). ® kittimek.
