Kám
Kám (héb. vsz. ’a forró’): a bibliai genealógiában (Ter 5,32; 6,10; 7,13; 1Krón 1,4) Noé fia, a bibliai földrajzban az É-afrikai, a D-arab és a (vö. 1Krón 4,40) kánaáni népek összefoglaló neve; a Zsolt 78,51; 105,23.27; 106,22 Egyiptomra utal a ~ névvel. Izr. fiai az Ígéret földjének elfoglalása után megátkozták (® átok) Kánaánt, a Ter 9,20–27 azonban állítólagos ősatyjuk, Noé szájába adja az átkot.
