Keresztelő János
Keresztelő János: Lukács evangélista ® gyermekségtörténetében Zakariás pap és Erzsébet fia (Lk 1,5), akinek születését (1,13 kk.) és küldetését (1,15–17) ® Gábor angyal adta tudtul. Az 1,15 („bort és mámorító italt nem fog inni”) ® nazír fogadalomra emlékeztet (Szám 6,1–8). Körülmetélésekor a János nevet kapta (Lk 1,59–63), és apja a Messiás ® előfutáraként dicsőítette (1,67–79); ® Benedictus. A Szentírás elbeszélésében ~ születése kb. 1/2 évvel esik előbbre Jézus születésénél (1,36). Születése helyének egy régi hagyomány alapján, amely már Theodosius diákonusnál föllelhető (520–530) a Jeruzsálemtől 7,5 km-re Ny-ra fekvő En karimot (ma En kerem) tartják. A szinoptikus hagyományban (Mk 1,1–6) ~ nem papként szerepel mint apja, Zakariás, hanem a pusztában prédikál, hirdeti a bűnbánat keresztségét, a bűnök bocsánatára. Az, hogy kapcsolatban állt a kumráni (esszénus) közösséggel, föltehető ugyan, de kellően nem bizonyítható. Mt 3,7–12; Lk 3,7–9 beszéde tartalmát is közli, a 3,10–14 pedig azokat az erkölcsi követelményeket és teendőket is vázolja, amelyeket ~ hirdetett. A szinoptikusok (Mk 1,7 kk.) tartalmazzák még Jézusról tett tanúságát, sőt Jézus megkeresztelkedésének tört.-ét is (1,9–11): Jézus a Jordánban keresztelkedett meg, Betániában (Jn 1,28) v. Ainonban, Szalim közelében (3,23). 1,19–28: ~ saját magáról megvallja, hogy nem ő a Messiás, hanem csak az előfutára; 1,29–34: ~ találkozása Jézussal (® Isten Báránya) és Jézusról tett tanúsága (vö. Mk 1,7 kk.). ~ föllépése egyre erősödő népmozgalmat idézett elő, s ezt Heródes ® Antipász aggodalommal nézte. Amikor ~ nyíltan elítélte a negyedes fejedelmet házasságtöréséért, Heródes Antipász elfogatta (6,17 kk.) és Kr. u. 29: lefejeztette (6,17–29, Josephus Flavius szerint a Jordántól K-re eső ® Mahérusz erődben). A börtönből ~ megkérdeztette Jézustól, hogy ő-e a Messiás (Mt 11,2–15). Kivégzése után tanítványai eltemették (14,12), egy régi hagyomány szerint Szamariában. Ezeknek a tanítványoknak, akiket maga köré gyűjtött (11,2; 14,12), saját imádságuk (Lk 11,1) és böjtölési gyakorlatuk (Mk 2,18; Mt 9,14; Lk 5,33) volt. Később ® Apolló mellett még megjelenik Efezusban ~nak 12 tanítványa (ApCsel 19,7), akik csak ~ keresztségét vették föl, de a Szentlelket nem kapták meg (19,2 kk.), ezért még meg kellett ismerniük a keresztény tanítást és föl kellett venniük a keresztséget (18,26; 19,5). E tanítványok egy része Pál tanítása nyomán elismerte, hogy a Lélekkel keresztelő Jézus a Messiás.
