kereszthordozás
kereszthordozás: Jn 19,17 szerint Jézus maga vitte a keresztjét. A róm. szokás az volt, hogy az elítélt csak a patibulumot, a harántgerendát vitte (Plutarkhosz), mert az egész kereszt túl nehéz terhet jelentett volna; lehetséges ezért, hogy Jézus is csak a harántgerendát vitte. A Jn használta sztauroszon tehát, mint olykor máskor is, patibulumot kell érteni. A szinoptikusok szerint Cirenei Simont kényszerítették arra, hogy vigye Jézus keresztjét (Mt 27,32); ez a hagyomány úgy egyeztethető össze Jn leírásával, ha föltesszük, hogy Simonnak át kellett vennie a patibulumot, amikor Jézus már nem volt képes tovább vinni. – Átvitt értelemben 5 helyen szerepel a szinoptikusoknál (Mk 8,34; Mt 16,24; Lk 9,23; Mt 10,38; Lk 14,27), hogy aki követni akarja Jézust, annak vállára kell vennie a keresztet, sőt Jézus megkívánja a vértanúság vállalását is (vö. Mk 8,35), és a gyökeres szakítást, az élet föláldozását (Lk itt a minden nap határozóval él) az ev.-ért. A szinoptikus hagyományban oly egyértelműen bizonyított logion hitelességét már csak tömörsége és paradox jellege is tanúsítja. Vö. Róm 6,6; Gal 2,19; 5,24; 6,14 (Krisztussal együtt keresztre feszíttetni).
