konkordancia
konkordancia: a mai szóhasználat szerint a Szentírásban előforduló szavak ábécé rendbe állított gyűjteménye, lelőhellyel együtt. Segédeszköz az exegéták számára a Szentírás nyelvének és mondanivalójának tanulmányozásához, szónokok számára témájuk szentírási szövegeinek megkereséséhez. Az 1. ~t a Vg szövegéből Hugo a St Caro OP († 1263) készítette. 1523: az 1. héber, 1546: az 1. gör. ~ készült el. – A ma leginkább használatos ~k: 1. A héber ÓSz-hez: J. Fürst–S. Mandelkern, Lipcse, 1925; Grác, 1955. – G. Lisowsky–L. Rost. Stuttgart, 1958. – 2. A gör. ÓSz-hez: E. Hatch–H. A. Redpath. Oxford, 1897; Grác, 1954. – 3. A gör. ÚSz-hez: H. Bruder. Göttingen, 1913. – W. F. Moulton–A. S. Geden. Grác, 1950. – A. Schmoller. Stuttgart, 1963. – 4. A Vg-hoz: E. Peultier–L. Etienne–L. Gantois. Párizs, 1939.
