kovász
kovász: Mivel Palesztinában az erjesztett dolgok könnyen megromlottak, tisztátalannak számítottak. Az ÓSz ezért a ~ra is kiterjesztette a (kultikus) tisztasági szabályokat (Lev 2,11); minden bizonnyal ide vezethető vissza az a tilalom is, amely szerint ® húsvét ünnepén nem szabad mást, csak ® kovásztalan kenyeret enni (Kiv 12,15; 12,19; 13,7; MTörv 16,4). – Az ÚSz-ben megfigyelhető az átvitt (szimbolikus) jelentésbe való átmenet, úgy, hogy közben még az eredeti kultikus értelem is érzékelhető (1Kor 5,6–8). Egyébként az ÚSz-ben is megtalálható a ~ negatív értékelése: a kovász szó a farizeusok gondolkodásmódjának veszedelmes következményeit érzékelteti (Mt 16,11 kk.; Mk 8,15; Lk 12,1), ill. közmondásszerű figyelmeztetésben a rossz példa kártékony hatására, e hatás széles körben való gyors érvényesülésére utal (Gal 5,9; 1Kor 5,6 kk.). Csak egy helyen szerepel a ~ pozitív értelemben: akkor, amikor a mennyek országának terjedését érzékelteti (Mt 13,33; Lk 13,21).
