nemzetségtábla

Teljes szövegű keresés

nemzetségtábla, genealógia: 1. Az eredet és származás iránti érdeklődés nemcsak a szemitákra volt jellemző, hanem csaknem minden nép körében megfigyelhető. Mégis, Izr. fiai az eredet kérdésének különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak. A nép törzsekre tagolódott, ebből következően az egyed jogai és kötelességei attól a családtól, nemzetségtől és törzstől függtek, amelyhez tartozott. Ez még a királyság idejében is így volt, pedig ekkor Izr. társadalmi tagolódása szempontjából nagy változásokat élt át. Aki a fogság után nem tudta ~ját igazolni, azt nem ismerték el a nép tagjául, s főleg templomi szolgálatra v. papságra nem számíthatott (Ezd 2,59.62; Neh 7,64). A hivatalos ® népszámlálásokon (Szám 1; 26; 1Krón 5,17 kk.; 7,2 kk.; 21,1–6; 26,31; 2Krón 26,11) kívül gyakran találkozunk az ÓSz-ben egyéni számbavétellel is: 1Krón 5,7; 7,5.7.9.40; Jer 22,30; Ez 13,9 (vö. az ® élet könyve: Zsolt 69,29; Iz 4,3; Dán 12,1 és Jahve könyve: Kiv 32,32; Zsolt 139,16). A bibliai (pl. Ezd 2,1–62; 7,1–5; 8,1–14; Neh 7,64), de főleg a profán zsidó forrásokból kikövetkeztethető, hogy a fogság után is szokásban voltak mind a nyilvános, mind a magán ~k. Josephus Flavius egészen a Kr. e. 3. sz.-ig vissza tudta vezetni a ~ját. A leviták különösen őrizték ~jukat; a ~k ellenőrzése a főtanács hatáskörébe tartozott. – 2. A jól vezetett és gondosan őrzött ~k értékes forrásai voltak a ® történetírásnak. Az egyik szerző arról tudósít, hogy Izr. fiait mind fölvették a ~kba; a ~kat viszont beiktatták Izr. királyainak kv.-ébe (1Krón 9,1). A tört.-írók a fennmaradt ~kat alaposan kiaknázták a Ter, Szám, Rut, Ezd, Neh, 1Krón írásakor. A ~k alkották a keretet Ábrahám, Izsák és Jákob tört.-éhez. Ha olyan személyekről volt szó, akik Izr. tört.-e szempontjából fontosak voltak, akkor a keretet kitöltötték az életéből vett különféle epizódokkal; a leszármazottakra később nem tért vissza a szerző, rendszerint beérte nevük említésével (Ter 22,20; 25,1–5; 25,12–17; 36,1–43). Így járt el az 5 (® Szet) és 11,10–26 (® Szem) esetében is a szerző, ahol a 2 mesterséges és sematikus lista úgy látszik azért került bele a szövegbe, mert a szerző át akarta hidalni a nagy távolságot, amely az emberiség ősatyja és Izr. ősatyja, Ábrahám között mutatkozott. Ugyanígy áthidalta a Krónikás is (1Krón 1–9) a nagy távolságot az első ember és Dávid között, akivel az ő voltaképpeni tudósítása kezdődik, ~k felhasználásával. Más ~k egyszerűen arra szolgáltak, hogy egy-egy tört.-i személy származását bemutassák (pl. Rut 4,18–22; Ezd 7,1–5). – 3. A Bibliában a ~k nemegyszer átdolgozott változatban állnak előttünk; a tört.-írók válogattak, rövidítettek rajtuk, kiegészítették őket stb. Így kialakultak bizonyos sajátosságok, amelyek szembeötlenek: a) A ~k többnyire lemenők, ritkábban felmenők (1Krón 6,33–43; Ezd 7,1–5). – b) Több lista nagyon sematikus; a fölvett nevek száma jelképes és az emlékezetbe vésődést szolgálja (mnemotechnikus). Így a Ter szerzője Ádámtól Noéig 10 ősatyát szerepeltet, Szemtől Ábrahámig szintén; Júdának és Benjaminnak 7×10 leszármazotta van (1Krón 2,3–35; 8,1–28); vö. ® népek táblája. – c) A leszármazásra a jalad ige, ill. ennek kauzativuma (’nemz’) v. a ben ’fia’ főnév utal, de előfordul, hogy a nevek összekötő szöveg nélkül egyszerűen fel vannak sorakoztatva (1,1–4.24–27); ezek a listák a Ter 5 és 11,10–26 kivonatai. Az említett igék utalhatnak közvetlen és közvetett leszármazásra is. – d) Némely lista személyneveken kívül nemzetségek, törzsek és népek nevét is tartalmazza; a szerző így az ősatya összes utódát összefoglalta; gyakran előforduló földrajzi neveknek etnológiai jelentésük van: a szerző a lakosságot azonosította az általa lakott területekkel. – e) Az a körülmény, hogy a Krónikás Júdának és Benjaminnak 2 ~ját iktatta be művébe (1Krón 4,1–23; 2,3–3,24 és 7,6–12; 8,1–40), nem jelent okvetlenül pontatlanságot; társadalmi változások tükröződnek bennük, amelyekről azonban közelebbit nem tudunk. A Mt 1,1–16 és Lk 3,23–38 tartalmazta ~kra nézve ® Jézus családfája. – 4. Azok a ~k, amelyek Pál ap. (1Tim 1,4; Tit 3,9) szerint kerülendők, nem zsidó genealógiák, hanem zsidó spekulációk v. gnosztikus emanációs sorok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages