ökör
ökör: herélt ® bika, fontos igavonó állat. Szántottak (MTörv 22,10; 1Kir 19,19), nyomtattak (= csépeltek) vele (MTörv 25,4), így nagy értéket képviselt. A húsát ették (Mt 22,4). A törv. tiltotta, hogy ~t és szamarat egy igába fogjanak (MTörv 22,10), v. hogy csépléskor az ~ száját bekössék (25,4). ® szarvasmarha.
