önmegtagadás

Teljes szövegű keresés

önmegtagadás, aszkézis, lemondás: I. Az ÓSz-ben. Az ósz-i ember általában pozitív, töretlen viszonyban volt a világgal, az élettel, a javakkal és élvezte őket (vö. pl. Préd 5,7; Sir 14,14). Az volt a meggyőződése, hogy mivel Isten adta és teremtette, azért elvileg minden jó (vö. Ter 1,31; Zsolt 24,1). A dualista világnézetre visszavezethető, kifejezetten aszketikus törekvések idegenek voltak az ÓSz-től. Ha itt-ott mégis szóba kerülnek önként vállalt v. hagyomány által megkívánt lemondások (a héb.-ben jellemző módon nem volt pontos megfelelője a gör. enkrateia, ’megtartóztatás’ szónak), akkor ezek az ósz-i vallás alábbi sajátosságaiból következnek: 1. A bibliai szentségfogalom (vö. pl. Lev 11,44 kk.) megkívánta a lemondást minden olyan dologról v. szokásról, amely Jahvéval összeegyeztethetetlen kultuszhoz kapcsolódott, ezért „tisztátalan”-nak számított (lásd pl. az étkezési előírásokat: Lev 11; MTörv 14,3–21; 2Mak 6,18; 7,1). Az így értelmezett lemondás, mint szombaton a munkától való tartózkodás is, a Jahvéhoz tartozás megvallását jelentette. – 2. Jel jellegű volt a ® rechabitáknak és a ® naziroknak a bortól való tartózkodása is, amelyet feltehetően úgy értelmeztek, mint a Jahvéban való hit tisztaságát veszélyeztető kánaáni művelődéssel való szembeszegülést (vö. Ter 9,20–27). – 3. Mint minden vallás, az ÓSz is ismer olyan ~okat, amelyek talán még a művelődés animisztikus fokán keletkeztek, és megelőzték az istenivel való találkozást a kultuszban, annak érdekében, hogy ez a találkozás hathatós legyen. Ide tartozik a ® böjt és a nemi kapcsolattól való időszakos tartózkodás (Kiv 19,15; 1Sám 21,5; vö. 1Kor 7,5). – 4. Az ételről, italról való lemondás, amellyel különösen a korai zsidóságban a nemi érintkezéstől való tartózkodás és a szőrruha viselete (® öltözet) is együtt járhatott, a ® gyászon kívül a ® bűnbánatot is kifejezhette; nemegyszer a kérő ima erejét is így fokozták. – 5. A fogság utáni időben a lemondás és az önsanyargatás (vö. Jud 8,5 kk.) egyre inkább abszolutizálódott, és más vallási „gyakorlatokkal” (ima, kultusz, alamizsnálkodás) olyan „teljesítmény” lett, amellyel megpróbálták Istent jóindulatra hangolni, viszonzást, kérésük teljesítését várva tőle (vö. Iz 58,3–5). – II. Az ÚSz-ben. A „szolgálat–viszontszolgálat” gondolatát nem tekintve az ~ ósz-i motívumai az ÚSz-be is beleépültek, de új szempontok is járultak hozzájuk: 1. Hogy Isten országa és ennek hirdetése számára szabadok maradjanak, Jézus azt kívánta tanítványaitól, hogy érte és az ev.-ért mondjanak le a családi kötelékekről (vö. Mk 10,29), a tulajdonról (Lk 14,26.33; Mk 10,17–31), sőt bizonyos körülmények között a házasságról is (19,12; 1Kor 7,32–35). – 2. Ez a szegénységgel és ® szüzességgel szükségszerűen együtt járó ~ egyszersmind egzisztenciális tanújele a Jézus üdvözítő művével visszavonhatatlanul elérkezett és már most, a mi időnkben (® eón) elkezdődött eszkatologikus állapotnak (7,26.29–31; vö. Mt 22,30). – 3. További újdonság az ÚSz-ben: Krisztus követése; a keresztényt ösztönzi a vágy, hogy a Jézus életében és halálában megvalósult kiüresítésben (kenózis) osztozzon Urával (vö. Fil 2,4–13; 3,7–14). – 4. Végül: az ÚSz – az ÓSz-hez képest – differenciáltabban szemlélte a világot; ebből következően is hárult a keresztényre lemondás: magát megtagadva harcolnia kell a test (Pál) és a világ (János) ellen, amennyiben azok még a nem teljesen legyőzött ® Sátán uralma alatt állanak (vö. 1Kor 9,25–27; Ef 4,22; 1Jn 2,15 kk., valamint az enkrateiának a hellenizmusból eredő, a Bibliától önmagában véve idegen fogalmával: ApCsel 24,25; Gal 5,23; Tit 1,8; 2Pét 1,6). Ilyen módon részesül a keresztény mindennapi életében is Krisztus halálában és feltámadásában, amelyben a ® keresztséggel szentségileg már részesedett (vö. pl. Róm 6,6 kk.; Gal 5,24). – Az ÚSz-től távol áll minden dualisztikus aszkézis. Keresztelő János még közel áll az esszénusokhoz, Jézus azonban semmi rendkívüli ~t nem gyakorolt és nem követelt (Mk 2,18 kk.; Mt 11,19); a pasztorális levelek határozottan szembefordulnak a gnosztikusok testellenes, enkratita törekvéseivel (1Tim 4,3–5; Tit 1,15).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages