ösztöke
ösztöke: hosszú, hegyes vasban végződő bot, mellyel szántás közben bökdöséssel nógatják az ökröket (Bír 3,31; 1Sám 13,20; Préd 12,11). A szólás: az ösztöke ellen rugdalózni a nagyobb hatalommal való szembehelyezkedés hasztalan voltára utal. Az ApCsel 26,14 (több kéziratban és fordításban 9,4 kk.; 22,7 is) említi, hogy Pál Agrippa előtt tartott védekező beszédében arra hivatkozott, hogy a damaszkuszi úton egy hang ezt mondta neki héb.-ül: ’hiába rugódozol az ösztöke ellen’. A kifejezés a gör. és róm. irodalomban több helyen előfordul (így pl. Euripidésznél), de a zsidó irodalomban csak egy adatot találunk rá: a Péld 26,3: LXX. Lehetséges, hogy a gör. műveltségű Lukács szándékosan élt ezzel a fordulattal. A gör. szó általában minden olyan dolgot jelöl, amely szúr v. bök (vö. 1Kor 15,55 kk.: fullánk; Jel 9,10: skorpió). A 2Kor 12,7 tartalmazta szó inkább ’fullánk, szilánk’ jelentést hordoz és a képes beszédben Pál betegségét kell rajta érteni (vö. Gal 4,13–15).
