Sámson
Sámson (héb. Simson, ’a nap fia’): Izrael hőse (Bír 13–16). – I. A ~-elbeszélés. Jahve angyala hírül adja a Coreából, Dán törzséből való Mánoahnak és feleségének ~ születését. 14: ~ feleségül vesz egy timnai filiszteus leányt; a menyegzői lakomán nézeteltérés támad ~ és a filiszteusok között; az ellentét egyre fokozódik. 16,1–3: Gázában ~ életére törnek, de kijátssza ellenfeleit. 16,4–31: Szórek völgyében Delila árulása folytán a filiszteusok kezére kerül; kiszúrják a szemét, megláncolják és malmot hajtatnak vele; visszanyeri erejét, és magát feláldozva több filiszteusnak okozza halálát, mint egész addigi életében. – II. A ~-elbeszélés keletkezése. A tört. abba az időbe nyúlik vissza, amikor a filiszteusok Sefelában előnyomultak, és Izr. ott letelepült törzseit, Dánt és Júdát egyre inkább szorongatták. ~ e csatározások népies hőse volt. Jahve rendkívüli erőt adott neki. A tört. először a szóbeli hagyományban alakult ki, ill. terjedt (pl. a 14,1–3.5.10.14.18 még mutatja a ritmikus forma nyomait); mesébe illő, ill. tréfás elemek tarkítják (pl. 15,4 kk.; 16,7). Több részlete figyelmet érdemel művelődéstört.-i szempontból (14,1–9: menyasszonyszerzés; 14,3: a vegyes házasság kérdése; 14,10–20: menyegzői lakomán találós kérdés; 14,20–15,8: a vőfély szerepe; 13; 16,17: nazirátus), továbbá megismerünk egy szentélyt (13,19 kk.) és különféle helyeket (15,8–19: Etam barlangja, Lehi barlangja és forrása). A Bír összeállításakor a szerkesztő ~ tört.-ét beledolgozta művébe. A rókák motívuma (15,4) Babriosz gör. meseköltőn át egészen Ovidiusig vándorolt. – III. A jelenlegi változat. A 13. f. egy jövendölést és egy kultikus legendát ölel fel, vsz. későbbi eredetű és biztosítja a következő részek tematikai egységét. A 14. f. zárt egységet alkot, a 15,9–19 etiológiai anyagot foglal magában. A 16,1–3 önálló. A 16,4–31 szintén, egyszersmind azonban az egész ciklus itt éri el drámai tetőpontját is. Mindhárom rész (14; 16,1–3; 16,4–31) egy-egy asszony körül forog, ugyanakkor alapvonásaiban nagyon hasonló is egymáshoz. Ennek ellenére nem lehet kellően bizonyítani, hogy mely forrásokból valók. – IV. Mondanivalója. Azáltal, hogy beleépült a deuteronomikus tört.-i műbe, ~ tört.-e is új színezetet kapott: az a veszedelem, amelyet a filiszteusok jelentettek, bűne miatt zúdult a népre (13,1). ~ most a szabadítót és bírót testesíti meg, akit Jahve küld népének, Izr.-nek, hogy a Lélek erejével kiszabadítsa az ellenség hatalmából (14,4; 15,20; 16,31). ~ kezdi Izr.-t kiszabadítani a filiszteusok kezéből.
