szomjúság
szomjúság: Az ivás elemi szükséglete ott, ahol hőség uralkodik és kevés a víz (MTörv 8,15: víztelen sivatag). A ~ kínt, gyötrelmet jelent (Kiv 17,3). A szomjas embernek inni adni erkölcsi kötelesség, még ha ellenség is az illető (Péld 25,21). Ahogy a Teremtő vizet ad a szomjazónak (Zsolt 104,11), úgy gondoskodik az üdvösségre vezető úton is az emberről (Kiv 17,5 kk.). A ~ lehet Isten büntetése (Iz 5,13); az üdvösség állapota nem ismer ~ot (56,12; Jn 4,13 kk.) A képes beszédben a ~ az Isten szava (Ám 8,11), Isten (Zsolt 42,3) v. az üdvösség (Iz 55,1) utáni vágyra utal.
