Talmud
Talmud (héb. a limmed, ’tanítani’ szóból): tan, tanítás, tanulmányozás, a ® Misna és a ® Gemara összefoglaló neve. A Misnából és a palesztinai Gemarából állt a palesztinai v. jeruzsálemi ~; a Misnából és a babilóniai Gemarából állt a babilóniai ~. – A palesztinai ~ volt a régebbi, s mint ilyen mindenekelőtt tört.-i szempontból jelentős; ugyanakkor a babilóniai ~ (Kr. u. 500 k. zárták le) az ortodox zsidóság körében még mindig érvényben van. A Biblia tanítása itt az egész életvitelre hat. A határesetekkel kapcsolatos fejtegetéseket jegyzőkönyvszerűen rögzítve őrzi tovább a hagyomány minden ellenvetéssel, kitérővel és érvül felhozott analóg esettel együtt. Így a ~ nem csupán szabályokat és parancsokat ölel fel az élet minden helyzetére, hanem bibliamagyarázatokat, bölcs mondásokat, anekdotákat és tudományos eszmefuttatásokat is tartalmaz; ® haggada, ® halacha. A ~ nemcsak törv., hanem ev. is: az élet könyve, amelynek a zsidóság fennmaradását köszönheti. A legapróbb részletekre is kiterjedő, szerteágazó kérdésföltevése onnan érthető, hogy a zsidóság csaknem mindig ellenséges környezetben élt, így hitét és szokásait kénytelen volt védeni. A Törvény magyarázatát illetően a vita mind a mai napig a talmudi normák jegyében folyik. – II. Kiadások: 1. Jeruzsálemi Talmud. Talmud Jeruschalmi. Velence, 1523. Kiadta D. Bomberg; új kiadása: Berlin, 1925. Teljes fordítása: Le Talmud de Jérusalem, 1–11. kötet. Párizs, 1871. Ford. M. Schwab. – Der Jerusalemische Talmud in seinen haggadischen Bestandtheilen übertragen. Zürich, 1880. Ford. A. Wünsche. – 2. Babiloni Talmud. 1. teljes kiadása: Velence, 1520. Kiadta D. Bomberg. – Der Babylonische Talmud, 1–8. kötet. Berlin, 1897; 1925. L. Goldschmidt. Hozzá: Subject Concordance. Koppenhága, 1959. – The Babylonian Talmud, 1–35. kötet. London, 1935–61.
