válás

Teljes szövegű keresés

válás: I. Izr.-ben a férjnek jogában volt elválni (Sir 7,26; 25,26), ha valami taszítót fedezett fel az asszonyon (MTörv 24,1). Ezt a jogát elvesztette, ha alaptalanul azzal vádolta feleségét, hogy amikor elvette, már nem találta érintetlennek (22,13–19), v. ha ® eljegyzés előtt erőszakot követett el rajta (22,28 kk.). Ha a férj el akart a feleségétől válni, csak ® válólevelet kellett írnia (24,1; Iz 50,1: Jer 3,8; Mt 5,31; 19,7), és talán ki kellett mondania egy bizonyos váló formulát (Oz 2,4). Az elbocsátott asszonyt nem vehette el feleségül főpap v. pap (Lev 21,14), sem korábbi férjéhez nem térhetett vissza azután, hogy közben más férfinak volt a felesége (MTörv 24,1–4; Jer 3,1). Az asszony sohasem kezdeményezhette a ~t (Bír 19,2–10). – A ~ az ÓSz-ben elvetendő dolognak számított, ezért gyakorlatát különféle rendelkezések nehezítették és korlátozták (pl. a férj köteles volt a feleség apjának visszatéríteni a ® jegyajándékot, ami azt vonta maga után, hogy ha újra nősült, ismét jegyajándékot kellett adnia, fizetnie). A próf.-k is küzdöttek a ~ ellen (Mal 2,14–16), és nemcsak abban az esetben, ha a férj Izr. lányai közül való feleségét azért akarta elbocsátani, hogy helyette idegen népből való nőt vegyen feleségül (2,11). – II. Az ÚSz-ben Jézus elítéli a ~t (Mk 10,2–12; Lk 16,18). De nehézséget okoz a ® házasságtörés kivétele: Mt 5,32 (= Lk 16,18) és Mt 19,9 (= Mk 10,11 kk.); míg Márk és Lukács egyértelműen megfogalmazza a ~ tilalmát mind a férjnek, mind a feleségnek, addig Máté (a férfi számára megfogalmazva) látszólag engedményt, kivételt tesz (Mt 19,9: mé epi porneia és 5,32: parektosz logu porneiasz, azaz „hacsak nem házasságtörése [az asszonyé!] miatt”). Némely lat. és a legtöbb gör. egyh.-atya, valamint a protestáns egyh.-ak e részletekből arra következtetnek, hogy Jézus az egyik fél házasságtörése esetében megengedte a ~t. Tény, hogy ez a kivétel aligha egyeztethető össze Jézusnak mind Mk-ban, mind Lk-ban egyértelműen megfogalmazott tilalmával (vö. 1Kor 7,10.39), ezért sokan elvetik arra hivatkozva, hogy nem eredeti. Azoknak, akik a kivételt hitelesnek tekintik, s ugyanakkor a ~ tilalmát is egyértelműnek tartják, el kell ismerniük, hogy azokat a magyarázatokat, amelyek a mé v. parektosz megfelelő módon való értelmezésére támaszkodnak, nem lehet egészen szerencsésnek mondani. Ezért újabban J. Bonsirven a porneiából kiindulva a kérdést újra vizsgálat tárgyává tette. Arra a következtetésre jutott, hogy a porneia nem házasságtörésre vonatkozik (e fogalom jelölésére volt a gör.-ben egy megfelelőbb szó is: moikheia), hanem ágyasságra (concubinatus); szerinte ezt a jelentésárnyalatot a héb. zenut (gör. porneia) a korai zsidóságban kapta. Tehát a „házasságtörési kivétel”-t így kell fordítani: „Mindenki, aki feleségét elbocsátja – nem ágyasságról beszélek (mert akkor el kell bocsátani az asszonyt)…” (Mt 19,9) és: „Aki feleségét elbocsátja – az ágyasság esetét nem tekintve –…” (5,32). Ennek ellene kell vetni (így E. Lövestam), hogy a porneia szó ezen a jelentésárnyalatán kívül általános (® erkölcstelenség) értelmét is megtartotta, és Mt olvasói, valamint a későbbi magyarázók így könnyen félreérthették. Ugyanez mondható H. Baldensweiler nézetével kapcsolatban is, aki a porneia szón a rokonok közti, tiltott házasságot érti (Lev 18,6–8; vö. ApCsel 15,20.29). De helyesebb Jézus megszorításában, amelyet Mt-ban tesz, nem az állítólagos engedményt előtérbe helyezni, hanem inkább az asszony elbocsátásával együttjáró házasságtörés felelősségét kiemelni. Tehát 5,32: Mindenki, aki elbocsátja feleségét, házasságtörővé teszi, hacsak nem paráznaság esete forog fenn (mert akkor már házasságtörő!); ugyanígy értelmezendő 19,9 is. – Pál az Úrra hivatkozva egyértelműen elveti a ~t (1Kor 7); még a hitetlennel kötött házasság is csak akkor bontható fel, ha a hitetlen fél kezdeményezi (7,12–16; vö. 1Pét 3,1 kk.).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages