Vulgáta

Teljes szövegű keresés

Vulgáta, Vg: a Bibliának az a lat. szövege, amely a ® Vetus Latina néven ismert lat. szövegek sokaságát a 7–8. sz.-tól végérvényesen háttérbe szorította. Létrejötte Szt Jeromos († 420) nevéhez fűződik. 383: Jeromos kiadta az általa revízió alá vett ev.-okat. Az ólat. előzményekből mindenekelőtt a „Ny-i” gör. szövegből belekerült olvasatokat iktatta ki, ezenkívül azonban – a Damazusz pápának ajánlott előszóban olvasható fejtegetéseitől eltérően – számos helyen stilisztikailag is módosította a szöveget. Az ÚSz második részében a ~ egészen más jellegű. Ez is átment ugyan bizonyos revízión, de a stilisztikai változtatások elenyészők. Ugyanakkor a revízió sokkal következetesebbnek látszik, mint az ev.-okban. Minthogy az eltérések ilyen nagymérvűek, ezt a munkát nem tulajdoníthatjuk Jeromosnak. Az ÚSz 2. részének a ~ szövegében – az ev.-októl és az ÓSz-től eltérően – nincs Jeromostól származó előszava. Ezenkívül biztos bizonyíték (terminus ante quem) a ~nak Pál leveleit és a Katolikus leveleket felölelő részére, hogy Pelagius használta őket (Pál-kommentár, a 410 előtti időből). – Az ÓSz héb. szövegét Jeromos 390-től fordította. A lat. szöveg tört.-ében., amely eddig a ® Hetvenes fordításhoz igazodott, ezzel döntő fordulat állt be, ha erős ellenállásba ütközött is. Jeromos stilisztikailag is gyakran módosította a korábbi szövegeket, különösen az elbeszélő jellegű részekben. Fordításával több helyen újra kiemelte az elmosódott messiási vonatkozásokat. – A zsoltároknak Jeromos héb.-ből készített fordításával (Psalterium iuxta Hebraeos) szemben a Karolingok korában lezajlott reformok után az a szöveg került előtérbe, amelyet Jeromos a LXX hatnyelvű szövege (® Hexapla) alapján helyesbített (Psalterium Gallicanum). Jeromos már korábban, amikor még Rómában élt, revízió alá vette a zsoltárokat; ezt – helytelenül – azonosították az ólat. Psalterium Romanummal (® Zsoltárok könyve). A Hexapla alapján javított szövegből a zsoltárokon kívül teljesen csak Jób és az Én maradt még fenn. Több könyvet Jeromos nem dolgozott át: Bölcs, Sir, Bár, 1–2Mak; ezeket a ~ a Vetus Latina szövegében tartalmazza; ugyanakkor – a héb. ® kánontól eltérően – Judit és Tóbiás kv.-ét lefordította Jeromos, Eszt és Dán gör. kiegészítéseit pedig ezeknek a kv.-eknek a végéhez csatolta. – A középkori ~nak számtalan változata keletkezett; ezekben egymástól nagyon eltérő tendenciák érvényesültek. A jó szövegeken kívül olyan változatok is elterjedtek, amelyekben a ~ szövege erősen összekeveredett a Vetus Latinával. Bizonyos hitelességre törekvés csak a Karoling-korban figyelhető meg. Alkuin szövegét nem tekinthetjük a Nagy Károlytól elrendelt „birodalmi bibliá”-nak, vsz. csupán egyike azoknak a szövegeknek, amelyek annak jegyében készültek, hogy Nagy Károly kifejezetten sürgette a Biblia helyes szövegének helyreállítását. Ebben a korban valójában csak az Orléans-i Theodulf bibliáiban fennmaradt szöveg tekinthető tudományos igényűnek, bár megítélése terén az idők folyamán eltértek a vélemények; hatását a ~ra korábban lebecsülték. A Bár Theodulf szövegében került a ~ba. Egyébként lényegében Alkuin szövege szolgált alapul a párizsi egyetem szövegéhez, amely a középkorban irányadónak számított, és amelyen az első nyomtatott kiadások is alapszanak. – A Trienti zsinat (1546) a ~t autentikusnak nyilvánította, és elrendelte egy hivatalos kiadás előkészítését. A Caraffa bíboros által vezetett bizottság jó kéziratokat vett alapul, de V. Szixtusz más kiadást készített elő, amely ismét a párizsi szöveghez állt közelebb. A Sixtinát (1590) a pápa halála után bevonták, és VIII. Kelemen pápa idején (1592) a tőle nem sokban különböző Sixto-Clementinával váltották fel. Az ÚSz ~-szövegének oxfordi kritikai kiadását (1889-től) elsősorban H. J. White († 1934) alakította ki; a fő források: F (Fuldensis, 547), A (Amiatinus, 8. sz. eleje), G (Sangermanensis, 9. sz.), valamint az ev.-ok tekintetében Z (Harleianus, 6. sz.). – X. Piusz pápa a bencés rendet bízta meg (1907) a ~ kritikai kiadásának elkészítésével; ® Neovulgáta. – Kiadások: J. Wordsworth–H. J. White–H. F. D. Sparks: N. T. latine secundum editionem S. Hieronymi… (Oxford 1889–1954). – Biblia Sacra iuxta latinam vulgatam versionem adiuvantibus B. Fischer OSB, I. Gribomont OSB, H. F. D. Sparks, W. Thiele recensuit… R. Weber OSB (Stuttgart).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages