zafír
zafír: Jahve trónját (Kiv 24,10), a főpap melltáskáját (28,18; 39,11) és az eljövendő mennyei Jeruzsálem falainak alapjait (Iz 54,11; Jel 21,19) díszítő ®drágakő. Jób 28,6.16: a szerző ismert ~ lelőhelyeket. G. Hölscher ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a héb. szó nem a valódi, átlátszó ~t jelölte, amely a róm. császárság ideje előtt csaknem ismeretlen volt, hanem csak az ókorban ~nak nevezett, ezüst v. arany pontokkal teleszórt, átlátszatlan lazúrkőre utalt, amelyet sokra becsültek és – művészien – többféle formában feldolgoztak. A bölcsességet nem lehet ~on megvenni (28,16).