Balga
Balga – nevével is jellemzett pór Vörösmarty Csongor és Tünde c. drámájában. Jobbágya volt Csongornak, nagyevő, nagyivó, lusta ember, akit igen elbúsított, hogy dolgos felesége, Böske egyszeriben otthagyta, és Ilma néven tündérnek állt. Fel is kötötte magát bánatában, de kötele elszakadt, s így találkozott össze gazdájával, aki szerelmese, Tünde nyomát kutatta. Mivel Ilma Tündének lett szolgálója, mi sem természetesebb, mint hogy úr és szolga együtt indult tovább a hölgyek keresésére. ~t ugyan nem a fennkölt szerelem vonzotta, hanem a kényelmes otthon és a jó falatok, amiket asszonykája távolléte miatt nélkülöznie kellett, de épp azzal tette magát hasznossá, hogy földön járó eszével és figyelmével felfedett olyan nyomokat és lehetőségeket, amelyek felett elsiklott Csongor magasban pásztázó tekintete. – A vaskos realitást, amelyet ~ személyesít meg, mintegy ellensulyként kötötte a szerző a Csongor által képviselt, kissé vértelen ideálhoz, jelezve, hogy az emberi lét igazsága valahol a kettő között van, egyszersmind hogy csonka annak a léte, aki nem mozog otthonosan mindkét végletes tartományban. ~ és Csongor ellentétes és kiegészítő jellegű párosához a költő alighanem a Varázsfuvola Papagenójában és Taminójában talált példát, a maga művében pedig az egyensúly kedvéért Ilma és Tünde kettősében ismételte meg.
