Bánk
Bánk – Konrád gróf fia Bor nemzetségéből, horvát-szlavón bán, 1213-tól Magyarország nádora, Katona Bánk bán c. tragédiájának címadó hőse. A király, II. Endre halicsi hadjárata idején őrá bízta az ország irányítását. Országjáró körútjáról ~ot Petur titkos üzenettel hívta a királyi udvarba. Be akarta avatni egy összeesküvésbe, amely a nemzeti sérelmeket torolta volna meg Gertrudison, az idegen királynén, ám a nádor szigorúan szembeszegült a tervvel, jóllehet maga is tapasztalta, milyen állapotba taszította az országot az idegenek uralma. Még azon az estén látnia kellett azonban, hogy feleségét, Melindát Ottó hevesen ostromolja, s hogy a királyné bátorítja erre, nem sokkal utóbb pedig azt is megtudta, hogy a herceg elérte aljas célját. A merénylettől összeomlott és megzavarodott elméjű Melindát öreg hívével, Tiborccal hazaküldte, ő pedig a királynőt vonta kérdőre. Saját sérelmét éppúgy előszámlálta, mint az ország ezer panaszát, de csak gőggel és arcátlan viszontvádakkal találkozott. Végül a sértődött Gertrudis ragadott tőrt; ~ kicsavarta kezéből és ledöfte őt. A hazatért király előtt igazságában biztosan vállalta tettét, s a király sem talált jogszerű módot megbüntetésére. Ám ~ megtudta, hogy tette miatt a vétkesnek tartott Peturt és összeesküvő társait halálra kínozták, végül felesége holttestét tették lába elé; az önvád és a veszteség fájdalma minden ítéletnél és halálnál keserűbben sújtotta őt. – Igaza volt a cenzornak, aki azzal utasította el a darabot, hogy „Bánk bán nagysága meghomályosítja a királyi házét”. ~ erkölcsileg is, jelleme arányaival is és szenvedélyei erejével is környezete fölé magaslik. A mű megjelenése óta sokan vitatják viszont tragikai nagyságát, illetve tragédiájának mibenlétét. Egyesek Hamlethez hasonlítják, mert soká halogatja a tettet, mire rászánja magát, és akkor is félig-meddig önvédelemből öl. Azon túl, hogy az összehasonlítás semmiképp sem szól a tragikai jelleg ellen, nem felejthetjük habozása okát: hisz előbb maga ~ szerelte le a legnyomósabb érvekkel Peturt, mikor az a Gertrudis elleni merénylet tervével állt elő. Tragikus vétsége éppen az, hogy saját becsület-eszményével, nádori hivatalával és a nő védelmét követelő lovagi kötelességével ellentétesen cselekedett, még ha lelkileg indokolt, sokoldalúan motvált módon is. Tragikai bűnhődése pedig súlyosabb a halálnál: tettének olyan szörnyű következményeivel kell szembenéznie, amelyekkel annak elkövetésekor nem számolt. – Történelmünknek egyetlen más személyisége sem ihletett meg annyi idegen írót, mint ~. A királyné elleni merényletet nemcsak a Képes krónika s utóbb Heltai és Thuróczi krónikái tárgyalták, hanem több egykorú ausztriai és német krónika, valamint Bonfini híres műve is, így Európa-szerte ismertté lett. Már a XVI. században feldolgozta történetét a termékeny nürnbergi suszter-poéta, Hans Sachs. Utóbb egy angol dráma és egy francia novella, valamint német nyelven egy regény, egy ballada és egy drámai költemény tárgya lett, Katona után pedig, de tőle függetlenül, a legrangosabb osztrák drámaíró, Grillparzer írt színművet Urának hív szolgája címmel. Ennek hőse, az öreg Bancbanus a címnek megfelelően az aulikus alázat megtestesülése, maga menti meg Ottót ifjú feleségének, Ernynek meggyalázóját lázadó honfitársai ellenében, s királyától hűségéért más jutalmat nem kíván, mint hogy megcsókolhassa a kis királyfi kezét.
